Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Bogdán István: Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII–XIX. században / 9–27. o.

14 Bogdán István beszerzett papíron készíttették.

35 - A Kamara minőségi kifogásai azonban helytállóak voltak: az osztrák és a magyar papirok korszerű vizsgálata alapján is csak azt mondhatjuk, hogy az osztrák papír jobb minőségű volt — ha drágább is. II. József trónraléptével a közigazgatás életében új korszak kezdődött. Nagyszabású tervei megvalósítása érdekében jelentősen átszervezte az igazgatást, és a hivatalok munkáját legkisebb részletekig lemenőén szabályozta.

38 Ennek, a már 1780-ban meginduló reformnak során, természetesen a takarékosság fontos szempontját is figyelembe véve, sor került az irodaszerek használatának szabályozására is. II. József 1785. dec. 17-i legfelsőbb kéziratával értesítette a magyar kancellárt, hogy az irodai szükségletek gazdaságos kezelése érdekében az.egyes iratfajtákhoz felhasználható papírok alakját egységesítette, árát megszabta, és a külföldi papírok felhasználását megtiltotta. Vonatkozó rendeletét az udvari kancelláriával fogja megküldetni, és Pálffy gondoskodjék arról, hogy a rendeletet a magyarországi és erdélyi kormányszervek végrehajtsák.

37 A rendelet egyrészt az egyes ügyviteli nyomtatványokhoz (lajstromkönyvek, indexek stb.) felhasználható papírok nagyságát és nyomtatással együttes maximális rizsmaárát, másrészt az egyes iratfajtákhoz felhasználató papírok fajtáját és maximális rizsmaárát írta elő. A szállítási szerződéskötéskor — Trattner monopolhelyzete ekkor már megszűnt — fizethető rizsmaárát 3—5 ft között állapította meg, kivételek azok a segédkönyvek, melyeknek sok előírt rovata van, ezekhez nagy médián (440 x 550 mm) vagy kis regál (450 x 600 mm) papír is felhasználható, de maximálisan 10 ft-os rizsmaáron. (A rendeletben előírt többi papírnagyságot nem állapíthatjuk meg, mert az eredetileg csatolt mintaív elveszett; megállapítható azonban, hogy a maximált ár az előbbiekben említett osztrák papíráraknál olcsóbb, a magyar ajánlatoknál viszont drágább volt.) Egyúttal előírta a rendelet a „feliratkozási ívek" bevezetését is, melyre minden hivatalban, minden hivatalnok minden nap köteles lesz bejegyezni, hogy a gyertyagyújtás időpontja után mikor távozott el a hivatalból, vagyis mikor oltotta el a gyertyát. Tudniillik — magyarázza rendelet — csak ez az ismeretlen tényező, mert az köztudott, hogy egy gyertya mennyi ideig ég, hogy azt mikor kell meggyújtani, s hogy egy hivatalban hánynak kell égnie. Ezen ív alapján kell aztán ellenőrizni, hogy jogosan vagy jogtalanul égett-e a gyertya.

38 A papírfelhasználási rendelet végrehajtását természetesen ellenőrizték, és a tapasztalatok alapján 1787-ben elrendelték — s ezzel már minden monopoltörekvésnek véget vetettek —, hogy a papír- és írószer szükségletet, évenként kell árlejtés útján megrendelni. — Szabálytalanságok persze ennek ellenére továbbra is adódtak. Pl. az erdélyi kancellária 1788-ban, többek között 81 rizsma más formátumú, finomabb s így drágább papírt használt fel, mint amilyent a rendelet engedélyezett.

39 * Az erdélyi hivatalok egyébként hazai, helyi papírmalmok termékét használták.

40 Maga a gubernium is — Ausztria messze volt, nehézkes a szállítás — a század második felében, a vízjelek tanúsága szerint majdnem kizárólag a szebení 33 Pl. OL, Kam. Administratio Cassoviensis 1786/7. fasc. S. n. 1947. 36 Magyarországi. .. kormányszervek 47. skkL 37 Kanc. A. g. 1785:15 841. 39 Uo. 1785:16 452. 39 Uo. 1789:4191. 40 Pl. Gub. pol. 1764:1149, 1772:3682, 1778:98.