Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - IRODALOM - Baraczka István: Übersicht über die Bestände des Brandenburgischen Landeshauptarchivs Potsdam (Staatsarchiv Potsdam) Teil I–II. (Veröffentlichungen des Brandenburgischen Landeshauptarchivs, Bd. 4–5.) Weimar, 1964–1967. / 146–148. o.

I 146 Irodalom (kibocsátó), címzett, keltezési hely. II. Az irat tartalma, a fontosabb tények összefoglalása, a fontosabb részek eredeti szövegrészekkel. III. Az irat rövid leírása és jelzete. A kötetet személyes helynévmutató zárja le. A kötet két utolsó fejezete igen behatóan foglalkozik a térképek (cartographic records) és a képek (pictorial records) rendezésének és leírásának kérdéseivel. Schellenberg újabb könyvével igen tanulságos képet nyújt más országok levéltárosainak az Egyesült Államok levéltári gyakorlatának helyzetéről egyben jelentős lépést tesz az általa oly- fontosnak tartott célok (a könyvtári gyakorlattól való elszakadás, a hivatali és magán eredetű levéltári anyag eltérő kezelésének megszüntetésére, a módszerek szabványosítása) elérése érdekében, bár — a jelek szerint — ezek megvalósításához még hosszú az út. Borsa Iván ÜBERSICHT ÜBER DIE BESTÄNDE DES BRANDENBURGISCHEN LANDESHAUPTARCHIVS POTSDAM (STAATSARCHIV POTSDAM). TEIL I: Behörden und Institutionen in den Territorien Kurmárk, Neumark, Niederlausitz bis 1808/16. TEIL n: Behörden und Institutionen in der Provinz Brandenburg 1808/16 bis 1945. Weimar 1964. XII + 703— 1967. 762. 1. Veröffentlichungen des Brandenburgischen Landeshauptarchivs (Staatsarchiv Potsdam) Bd. 4, Bd. 5. Az uralkodó osztályok és egyes különösen kedvezményezett családok és személyek, valamint testületek kiváltságait őrző s azok fegyvertárainak tekintett levéltárak szemléletében a kiváltságok ellen rohamozó polgári forradalmak alapvető változást hoztak. A levéltári anyag jogbiztosító jellege elhalványul s egyre határozottabb vonásokkal, egyre élénkebb színekkel rajzolódik ki a levéltári iratokban a történetírás bőven buzgó forrása. A polgári forradalmak azonban nem változtatták meg a tulajdonviszonyokat. Ennek következtében a világi és egyházi testületek, autonómiák, és szervezetek, gazdasági és más célú jogi személyek a magántulajdoni rend bástyái mögé húzódva vagy egészében elzárták, vagy legalább részben korlátozták a működésük során keletkező archiváliák történeti forrásként való felhasználását. Századunk eleje óta, de különösen a harmincas évek kezdetétől, a levéltárosok szaklapjaikban és konferenciáikon, a levéltári elméletben és a jogalkotásban egyaránt egyre erőteljesebben és lankadatlanul küzdöttek, hogy megszabadítsák a levéltári anyagot a magántulajdoni rend béklyóitól, a történetírás közkincsű forrásává tegyék és felruházzák a kereskedelem kívüliség (res extra commercium) jellegével. Ez utóbbi tekintetben egyik-másik országban (így Olaszországban) értek is el sikereket, de a levéltári anyag magántulajdoni korlátait csak]a szocialista forradalmakban újjászülető szocialista országok levéltárügyei tudták végérvényesen lerombolni. A levéltári anyag szemlélete a jogbiztosító fegyvertártól az egységes állami levéltári fondig óriási utat tett meg, korszakalkotó változáson ment keresztül. Ezzel természetesen együtt járt a levéltárak anyagának jelentős mennyiségi megnövekedése, valamint a vele szemben megnyilvánuló és sokoldalú társadalmi igény fokozódása. Mindezt kielégítendő, mennyiségben és minőségben megváltozott a levéltárak munkája is, s a levéltári anyag számbavételétől annak feltárásáig alapos elméleti és gyakorlati előrelépést feltételez. Az ilyen értelmű levéltári munkának egyik szép eredménye a Potsdami Állami Levéltár két leltárkötete, melyeket a levéltár igazgatója Dr. Friedrich Beck szerkesztett, s amelyeket a levéltár egy-egy kollektívája dicséretre méltó hozzáértéssel, szakszerűen munkált meg.. A két leltárkötet alapján a levéltár feudális és kapitalista korszakból származó állagai a tudományos kutatás számára használhatók és kiértékelhetők. A most munkában lévő harmadik leltárkötet lesz hivatva Brandenburg (Potsdam, Frankfurt/Oder és Cottbus kerületek) szocialista állami szerveinek és intézményeinek állagait ismertetni. A levéltár — ahogy régebbi neve is mutatja (Brandenburgisches Landeshauptarchiv) — Brandenburg archiváliáit van hivatva gyűjteni és gondozni. Iratanyagának mennyisége meghaladja a 21 000 íratfolyómétert csupán aktaanyagában, amelyhez még mintegy 10 000 oklevél, valamint 20 000 térkép járul!