Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Bogdán István: Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII–XIX. században / 9–27. o.

PAPÍRELLÁTÁSUNK ÉS PAPÍRKERESKEDELMÜNK A XVIII-XIX. SZÁZADBAN A papír, mint az írás alapanyaga, az írásbeliség és ezáltal az írásbeliség termékeit őrző levéltárak történetében megjelenésének kezdetétől fogva jelentős szeszerepet játszik, ezért az írásbeliség és az ezt felhasználó ügyintézés történetének kutatása sem nélkülözheti a felhasznált papír eredetére, útjára és mennyiségére vonatkozó adatokat: értékes számszerű támpontokat is jelenthetnek ezek az írásbeliség egész volumenének, az ügyintéző hivatali szervek hatókörének alakulását vizsgáló kutatás számára is. finnek során papírkereskedelmünk XIV—XVII. századi fejlődését, és vele párhuzamosan iratképző szerveink papírellátásának ekkori formáit felvázoló korábbi cikkünkhöz

1 csatlakozva, a következőkben a XVIII—XIX. századi fejlődés vizsgálatát kíséreljük meg. 1. E kérdés szempontjából a XVIII. század legjelentősebb eseménye a legnagyobb papírfogyasztónak, a legtágabb értelemben vett közigazgatásnak nagyarányú kibontakozása, a bécsi udva/ magyarországi kormányszerveinek, valamint a rendi központi és önkormányzati szerveknek kiterebélyesedése volt. Nemcsak a központi, a helyi igazgatás is az élet egyre nagyobb területét vonta be az ügyintézés körébe.

2 A szerveknek és az intézendő ügyeknek e nekilendülő szaporodása, a jelentősen növekvő adminisztráció pedig jelentősen megnövelte a papírszükségletet is. Hasonló úton járt a magánigazgatás is: a szóbeliség szerepét fokozatosan átveszi az írásbeliség. Papíron kezdenek igazgatni és egyre nagyobb területen: ez is a papírszükséglet növekedését eredményezi. Kisebb mértékben ugyan, de a kultúra, vagyis ez időben a sajtótermékek vonatkozásában is jelentkezik a mennyiségi fejlődés: szaporodnak a nyomdák és a nyomtatványok. Több papírra van szükség e területen is.

8 Ez a társadalmi igény serkentőleg hatott mind a papírkészítésre, mind a papírkereskedelemre, az igazgatás területén azonban csak korlátozott hatóerővel, mert itt az osztrák gazdasági érdekek háttérbe szorították a magyarországi érdeket. A kifejlődő Habsburg centralizáció során a központi, vagyis az udvari igazgatás terjeszkedése mellett a rendi országos és helyi igazgatás tevékenysége csök1 Bogdán István: Papírkereskedelmünk a 14—17. században. Századok 99. évf. (1965) 4—5. sz. pp. 871—881. 2 Vö. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működésének története. Bp. LOK, 1959. (a továbbiakban: Magyarországi... kormányszervek) 25. skkl. 3 Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530—1900. Bp. 1963. pp. 280—