Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Kávássy Sándor: Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben / 69–85. o.

Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben 79 mányzótanács rendelete ellenére a tervezet értelmében utasítást adtak a földosztás végrehajtására, ami meg is történt. A nevezetes rendelet szó szerint a következő: „Csak teljesen nincstelennek, vagy egy-két holddal rendelkezőnek adható föld, éspedig egy egész családra öt magyar hold. Ezen öt hold, vagy öt holdra való kiegészítés kizárólag a bevetetlen területekből mérendő, éspedig úgy, hogy a gyengébb és jobb minőségű földből minden igénylőnek egyformán jusson. Elv legyen, hogy a birtoktestek egy tagban, szövetkezeti kezelésben és intenzív üzemben a többtermelést szolgálják, ezért a földosztás csak kikerülhetetlen esetekben eszközölhető. Hadiözvegyeknek négyszáz D-öl mindenütt azonnal kimérendő. Közöljék az összes munkástanácsokkal. Direktórium." Az utasítás továbbítására valóban sor is került

70

, s mint számos forrás igazolja a nincstelenek megkapták az áhított földet. Mialatt azonban Somogyban a földosztás kérdése a fentiek szerint rendeződött, azalatt a földosztás és birtokrendezés szervezete nagy jelentőségű változáson esett át. E változást a direktórium — nem tudni, hogy felsőbb utasításra, vagy helyi kezdeményezésre — március 23-án kiadott rendelete indította el, amelyben a birtokrendezés ügyét a Somogy Megyei Földmíves Szövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központjának hatáskörébe utalta át.

71 Nyilván ezzel áll összefüggésben, hogy március 25-én Hamburger Jenő népbiztosi hatáskörrel ruházva fel Farkas Adolfot, a szövetkezeti központ vezetőjét, — aki mint láttuk, már korábban is a birtokrendezés élén állott — megbízta a megye területén folyó „minden néven nevezendő birtokrendezési" munkálat irányításával, és egyben önálló jogkört biztosított számára, hangsúlyozva, hogy tevékenységéért egyedül a földművelésügyi népbiztosnak felelős.

72 Ez az intézkedés lényegében a Somogy Megyei Központi Birtokrendező Bizottság megszüntetését jelentette. Helyette a földosztás és birtokrendezés irányítására a Somogy Megyei Földmíves Szövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központjában külön birtokrendező osztályt állítottak fel. A központi birtokrendező bizottság felszámolásáról és a birtokrendező osztály megszervezéséről sajnos közelebbit nem tudunk, a források ui. csak végkifejlésükben mutatják a dolgokat. Valószínű, hogy az osztály felállítására, mindjárt az idézett rendelet kibocsátása után, a központi birtokrendező bizottság személyi állományának egyszerű átcsoportosítása útján sor került. Amikor április közepén Móricz Zsigmond Somogyban járt, a Somogy Megyei FÖÍdmíves Szövetkezetek Termelési és Közélelmezési Központja már ügyosztályi rendszerben működött.

73 így feltehető, hogy a birtokrendező osztály felállítására is, ezekkel egyidejűleg, legkésőbb március végén, április elején került sor. Nem egészen világos a forrásokból, hogy hogyan rendeződött a járási székhelyeken működő birtokrendező bizottságok státusza. Egyes források arra látszanak utalni, hogy ezek változatlanul fennmaradtak, illetőleg járási földbiz70 KÁL, A kaposvári járás főszolgabírájának iratai 1999/1919. sz. (Ugyanez az igali járás főszolgabírójának iratai között is fellelhető 1228/1919. sz. alatt.) 71 KÁL, SMFI 701/1919. Továbbítására ld- KÁL, A kaposvári járás foszolgabírájának iratai 1800/1919. sz. 72 OL, Földművelésügyi Minisztérium elnöki iratai 2887/1919. sz. 73 Móricz Zsigmond: A Somogy megyei Földmíves Szövetkezetek. Bp. 1919. 7.1.