Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Kávássy Sándor: Földosztó szervek és működésük Somogyban 1919-ben / 69–85. o.
72 Kávássy Sándor ködött. 13 A részletes kutatás majd feltérképezi, hogy egyáltalában hol is működtek birtokrendező bizottságok. Az tény azonban, hogy Réthfalvy Jenő számításai szerint az 1919. március 21-ig kiküldött birtokrendező bizottságok személyi és dologi kiadásai 4 592 719 koronájába kerültek az államkincstárnak, 11 arra utal, hogy sokfelé és viszonylag nagy számmal működtek. Ugyanígy a további kutatás feladata lesz, hogy mérleget vonjon e bizottságok működésének eredményeiről. Fasching Antal egykorú tudósítása szerint, a kiküldött bizottságok „nem a birtokreform végrehajtásán dolgoztak, hanem működésük kizárólag" a „termelésnek bármily úton való biztosítását célozta". 15 Hasonlóan nyilatkozik az események után készült összefoglalásban Réthfalvy Jenő is, aki szerint „az ország különböző részeibe kiküldött.. . birtokrendező bizottságok működése a néphangulat lecsillapítása céljából a földigénylők öszszeírására és a termelés folytonosságának biztosítására szorítkozott". 16 Ennél azonban — mint arra az alább ismertetendő somogyi adatokból következtethetünk — talán lényegesebben több is történhetett. Somogyban a birtokrendezés annak a 18 gazdabiztosnak 17 kiküldésével vette kezdetét, akiket a Földművelésügyi Minisztérium 1919 március elején rendelt ki Kaposvárra, hogy Hamburger Jenőnek rendelkezésére álljanak. Hamburger Búza Barnától azt a megbízást kapta, hogy „Somogy vármegye területén mindazon gazdaságokat, ahol a termelés veszélyeztetve van, a XVIII. néptörvény alapján, az ő nevében lefoglalhassa". 18 Hamburger — mint ismeretes — Kaposváron egy ad hoc központot létesített, ahonnan „kellő karhatalommal ellátott és egységesen irányított szocialista gazdabiztosokkal" megkezdte a vármegye uralmainak elfoglalását. 19 A Hamburger által irányított központ mellett, valószínűleg attól függetlenül, a megye területén más, a fent ismertetett szabvány szerint alakult birtokrendező bizottságok is működtek. Ilyenek lehettek azok, amelyek a 18. sz. Állami Földmérési Felügyelőség értesítése szerint 1919. március 10-én szálltak ki Nagyatád, Felsősegesd, Bolhó, Zamárdi, Berzence és Csököly községekbe. 20 Ezek működéséről, ez ideig, közelebbit nem tudunk. Tény azonban, hogy 1919 márciusának első harmadában Somogyban a törvény szavai szerint tulajdonképpen csak „ideiglenes birtokrendezés", vagyis a nagybirtok termelőszövetkezetté való alakítása folyt, földosztás csak szórványosan fordulhatott elő. A tulajdonképpeni földosztás csak Nagyatádi Szabó nevezetes március 11-i kaposvári útja után indult meg. Nagyatádi Szabónak ui. kudarca ellenére is sikerült a Hamburgerrel és a somogyi szociáldemokrata vezetőkkel kötött egyességben kikötnie, hogy a termelőszövetkezetek megalakításával egyidejűleg a „kisgazda igényjogosultak" földigényeit is a „legmesszebbmenőleg" elégítik ki. 21 13 Réthfalvy Jenő i. h. 14 Uo. 15 Fasching Antal i. m. 16 Réthfalvy Jenő i. h. 17 Uo. 18 Uo. 19 Fasching Antal i. m. 80 KÁL, SMFI 569/1919. 21 Szabó István miniszter szankcionálja a termelőszövetkezetek létesítését. Somogyi Hírlap, 1919. március 12. i