Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

Az Archívum Regni története 1765—1874 45 lajstromozás pótlását és e munka továbbfolytatását, a levéltárból kiadott iratok visszaszerzését, egy hivatalos eljárási jegyzőkönyv (iktatókönyv, Szerző) készítését, az újonnan beérkezett anyag rendezését és lajstromozását, valamint a régi, szakadozott okmányok szövegének lemásolását stb. E munkák mellett Kovachichnak gondja volt a kintlevő iratanyag fokozatosan történő begyűjtésére is. Az 1825—27. évi országgyűlés iratait, annak befejezte után, még 1827-ben átvette Szentkirályi László nádori ítélőmestertől, amelyeket a Lad.XX.N°—16. jelzet alatt helyezett el.

74 Kovachich mellé 1828. január elsejével, az üres írnoki állás terhére Prusinszky Istvánt napidíjasként próbaidőre alkalmazták. Feladatául a levéltári anyag mutatózását és egyéb írásbeli munkák végzését írták elő.

75 így a levéltár újból két főnyi személyzettel működött, bár Prusinszkyt egyelőre csak ideiglenes jelleggel alkalmazták, de később véglegesítették. Négy évvel később, 1832. február 19-én Kovachichot országos levéltárnokká léptette elő a nádor,

76 aki e tisztséget elődeinél jóval hosszabb ideig, egészen 1870-ben történt nyugalomba vonulásáig viselte. A reformmozgalom, ill. az annak jegyében tartott reformországgyűlések kihatottak a levéltár működésére, munkájára is. A korábban csak jogbiztosító szerep betöltésére szánt levéltári iratok egy része ugyanis ekkor az országgyűlések tárgyalási anyagává, vagyis a politikai jogokért és a nemzeti függetlenségért vívott harc eszközévé vált. Az országgyűlésekre a szükséges iratokat a leváltárnoknak kellett előkészítenie és Pozsonyba szállítania. Emellett az országgyűlések alkalmával a levéltári munkák rovására olyan többletmunkát is róttak a levéltárnokra, amely nem lett volna hivatali kötelessége. így pl. Kovachichnak kellett az országgyűlések alatt az ülésterem rendbentartásáról gondoskodnia s az országos pénztárból előlegezett pénz hovafordításáról számadást készítenie. Hasonló teendőkkel bízták meg több választmányi gyűlés lefolytatása alkalmával: is.

77 Az ilyen teendőket is ellátó levéltárnoknak a levéltárban is bőven akadt dolga. A harmincas és negyvenes években az iratanyag is tovább növekedett; 1831-ben az 1830. évi,

78 1836-ban és 1837-ben pedig az 1832—36. évi

79 országgyűlés iratai kerültek a levéltár őrizetébe. Az 1839/40. évi országgyűlés anyagát 1840-ben,

80 az 1843/44. éviekét pedig 1845-ben

81 vette át Kovachich levéltárnok. Ugyancsak a negyvenes években került sor az 1840. évi 44. te. által, a Nemzeti Színház ügyében kiküldött országos választmány jelentésének az átvételére is.

83 A fenti iratanyaggal gazdagodó levéltár személyi helyzetét tovább nehezítette az is, hogy az 1842-ben elhunyt Prusinszky István írnok helyébe a nádor négy évig senkit sem nevezett ki. így Kovachichra még több feladat hárult. A személyi téren mostohán kezelt levéltár dologi ellátottsága sem volt jobb, pedig a mennyiségében és jelentőségében is növekedő iratanyag megérdemelte volna, 74 N 41. EI. act. Lad. E. Fasc. C. Ke 16. 75 N 24. Arch. pal. archiducis Josephi. Általános iratok. Archivalia. 1827. N° 1307. 70 Uo. 1832. N° 747. 77 K 148. BM. Ein. 1867. VIII. tétel. 1809. alapszám. 78 N 41. El. act. Lad. E. Fase. C. JSTs 19. 78 Uo. Ns 20—21. • 80 Uo. Ne 22. 81 Uo. Ne 23. 82 Uo. N° 24.