Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1966-ban / 285–297. o.

Krónika 289 az Űjlaki Tégla- és Mészégető Rt., a Budapesti Áru- és Értéktőzsde, az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt., a Bauxitipar Rt., a Viktória Vegyészeti Művek Rt., a Borsodi Bányatársulat, a Rudabányai Bányaigazgatóság, a Magyar Fém- és Lámpagyár Rt., a Fegyver- és Gépgyár Rt., az Első Magyar Betűöntődé Rt., a Csavar- és Kovácsárugyár Rt., az Első Magyar. Csavargyár Rt., az Országos Központi Hitelszövetkezet, a „Szövetség" Gazdasági Hitelszövetkezetek Központja, az Országos Földhitelintézet, az Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet, a Kreditanstalt Bankverein magyarországi fióktelepe, a Magyar Gyári Viszontbiztosítási Kötelék és a Fonciére Általános Biztosító Intézet iratait rendezte. — A Népidemokratikus osztály könnyűipari, földművelésügyi, egészségügyi, város- és községgazdálkodási, minisztertanácsi, kereskedelem- és szövetkezetügyi, belkereskedelmi és pénzügyi fondokat, illetve állagokat rendezett. A területi levéltárak közül a Fővárosi Levéltár dolgozói az I—

V. kerületi közjegyzők, a Budapesti Kir, Ügyészség és a Büntetőtör vény szék (I. osztály), továbbá a központi lakáshivatal, két kerületi elöljáróság, ipartestületek, az árvaszék és a fővárosi főkapitányság (II. osztály), végül 172 üzemi fond (III. osztály) anyagában végeztek középszintű rendezést. Darabszintű rendezésre Ybl Miklós terveinek gyűjteményében, továbbá elsősorban feudáliskori és egyes 1945 utáni fondok irataiban került sor. Debrecenben a hajdúvárosok felszabadulása előtti és utáni, az erdőgazdálkodási szervek, a helybeli és a szegedi dohánygyár, a gyűjtemények, a községi tanácsok és a gyermekmenhely iratait rendezték. Egerben az alispáni, közigazgatási bizottsági és árvaszéki iratok kivételével az egész megyei törvényhatósági anyag rendezését elvégezték. Esztergomban a polgárikori városi közigazgatási anyagból 25 fondot bontottak ki és elvégezték e korból a polgármesteri iratok, a megyei és városi választási névjegyzékek, a városi idegenforgalmi hivatal, továbbá a tatai piarista és kapucinus rendház és a tanácsi, VB és állandó bizottsági jegyzőkönyvek rendezését. A Győri Állami Levéltárban folytatták a városi raktár anyagának fondjegyzék szerinti átrendezését, raktári egység szinten rendezték a Győri Vagon- és Gépgyár anyagát. Sor került még a Győr megyei országgyűlési iratok, egy ügyvédi hagyaték és a Pongrácz család levéltárának rendezésére is. Gyulán a levéltár főmunkája a megyei feudáliskori közgyűlési iratok és a megyei földhivatal telepítési osztálya anyagának darabszintű rendezése volt. Ezenkívül a jelentés még a gyulai gőzmalom és a Békés megyei Kereskedelmi Bank iratainak rendezéséről számol.be. A Kaposvári Állami Levéltárban a megyei úrbérrendezési, az alapítványi és számadási, a tanfelügyelői, továbbá az 1945 utáni megyei tiszti főorvosi, közellátási és néhány tanácsi fond iratainak rendezését végezték el. A Kecskeméti Állami Levéltárban Kunszentmiklós község és Nagykőrös város feudáliskori, Szabadszállás község polgárikori és Kecskemét város feudáliskori- fenyítőperes iratait rendezték. Miskolcon a különböző szinteken rendezett több mint félezer folyóméter terjedelmű fond közül 305 nagyközség, illetve körjegyzőség és a megyei és Miskolc városi 1945 utáni közigazgatási és szakigazgatási iratok középszintű, az anyakönyvek, a begyűjtési iratok és a minorita rendházak anyaga raktári egységszintű levéltári feldolgozását kell kiemelnünk. Nyíregyházán a város feudáliskori anyagát fondokra bontották, középszinten a megyei, városi és községi kapitalista és szocialista kori iratokat, darabszinten a térképgyűjteményt rendezték. Pest és Nógrád megye Állami Levéltárában a Pest megyei tiszti főügyészi, járási, továbbá bírósági és nemzeti bizottsági iratok rendezése mellett említést érdemel a községi és ipartestületi iratokban végzett tárgyi átrendezés, amelynek során különválasztották a tudományos kutatás számára értékes dokumentációs anyagot a csak ügyfélszolgálat szempontjából tovább őrzendő iratoktól, s egyúttal selejtezést is végeztek. A Pécsi Állami Levéltár tervében több üzem (a mohácsi selyemgyár, a Hamerli kesztyűgyár, a Zsolnay-gyár, a Littke-pezsgőgyár, a Pannónia sörgyár és a pécsi dohánygyár) raktári egységszintű és iskolai, valamint községi iratok középszintű rendezése szerepelt. Ez évben is folytatódott a pécsváradi közalapítványi uradalom iratainak rendezése. Sátoraljaújhelyen a Zemplén megyei főispáni, alispáni, közigazgatási bizottsági és a sátoraljaújhelyi polgármesteri iratok középszintű rendezését kell kiemelnünk. A Soproni Állami Levéltárban a rendező munka a megyei feudáliskori (Acta diarialia syst. Josephini, Militaria), a városi polgári kori (adóhivatal, mérnöki hivatal, tiszti főorvos), továbbá a családi (Pfeiffer, Simon), az 1955 utáni tanácsi (Sopron város, csornai járás községei), végül a polgárikori községi iratokat egyaránt érintette. Szegeden a szabadtéri játékok irodája, a mezőgazdasági kísérleti intézet, a városi népjóléti szövetkezet, több község és iskola irataiban raktári egység szinten, a Csanád megyei alispáni, a makói főszolgabírói, a szegedi polgármesteri és a Csanád megyei feudáliskori törvénykezési iratokban középszinten végeztek rendezést. Szekszárdon megkezdték a községi iratok — több évig tartó — levéltári feldolgozását. A Szentesi Állami Levéltárban a rendezést a megyei központi és járási Bach-kori iratokra, továbbá a hódmezővásárhelyi városi polgárikon iratokra koncentrálták. A Székesfehérvári Ál-