Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1966-ban / 285–297. o.

288 Krónika szolutizmuskori pénzügyigazgatósági levéltár (az I. osztályon) és a pénzügyi fondok (a IV. osztályon) ideális rendjének kialakítását kell kiemelnünk. A területi levéltárak raktárrendezési munkája keretében a Fővárosi Levéltárban raktárprofiíirozást végeztek, Debrecenbén az I. raktárrészlegnél az egyes fondokat a fondjegyzék szerinti ideális rendben helyezték el. Egerben az 1848—49, 1861, 1871, 1876 és 1945 évekhez kapcsolódó fond- és állagszétválasztásokkal kapcsolatosan végeztek raktárrendezést. Az Esztergomi Állami Levéltár a raktárprofil kialakítása érdekében Esztergom város levéltára, Esztergom vármegye árvaszéke és a Komárom megyei tanács iratait csoportosították át. Győrött folytatódott a városi levéltár fondjai ideális raktári rendjének kialakítása. Kaposvárott a külső raktárban elhelyezett 1500 fm anyagot kellett más helyiségbe átköltöztetni. Kecskeméten a Klapka utcai raktárba megkezdődött az iratanyag átköltöztetése (Baja város levéltára, stb.). A Nyíregyházi Állami Levéltárban polcokra kerültek a Szabolcs megyei főispáni, közellátási kormánybiztosi és alispáni iratok, és megtörtént a községi iratok, valamint az 1945*—49. éyi megyei közigazgatási iratok raktárrészlegeinek kialakítása. A Pest és Nógrád megyei Állami Levéltárban a központi raktárhelyiségek mennyezetében észlelt repedések miatti műszaki vizsgálatok, a Tanács körúti raktárban végzett épületfelújítás, továbbá az ún. „Nógrádi terem" és az Üllői úti raktár állványépítési munkái miatt került sor nagymennyiségű irat kényszerű mozgatására. Pécsett a Baja városi levéltár szállításra való előkészítését kell megemlíteni. Sátoraljaújhelyen az állványépítés miatt korábban földre rakott iratok az év folyamán végleges helyükre kerülhettek. A Soproni Állami Levéltárban a különböző szintű tanácsi iratok elhelyezését csak a községi és egyes Sopron városi fondok átrakásával sikerült biztosítani. Szegeden raktárprofillrozási munkákat végeztek. Szekszárdon viszont az anyagmozgatást a raktárak festése, illetőleg raktárcsere tette szükségessé. Székesfehérváron a munka keretében a főispáni, alispáni, földhivatali, továbbá a megyei feudáliskori politikai és törvénykezési iratok raktári rendjét alakították ki. Szolnokon a tanácsi fondok raktári profilírozását fejezték be. Veszprémben az épületkarbantartási munkák miatt kellett anyagot átrakni, Zalaegerszegen pedig raktárcserével kapcsolatban került sor iratköltöztetésre. A levéltárak rendező munkájának összesített adatait az alábbi táblázat szemlélteti: Fondszintre Raktári egységszintre Középszintre Teljesen, ren- .. dezettre Együtt Rendezetlenből Fondszintről Raktári egységszintről Középszintről 375 24 1364 1579 1038 2535 58 141 14 107 2036 2543 2549 107 összesen: 375 1388 5152 320 7235 fm A fenti adatokból az Országos Levéltár teljesítménye 1184 fm iratnak rendezetlenből középszintre történő rendezése, a többi a területi levéltárak munkájának eredménye. Az Országos Levéltár I. osztályán az Acta diaetalia és Miscellanea nova, a kincstári levéltárak törzsszám nélküli iratai, az erdélyi levéltárak törzsszám nélküli ládázott anyaga, az 1848—49-i minisztériumi levéltár törzsszám nélküli vegyes rendezetlen iratai, a bírósági levéltárakból az Extr

actus processuum criminalium, Revers ales, Miscellanea, a dunáninneni, dunántúli és tiszántúli kerületi táblák iratai és a levelekre széthullott vegyes bírósági iratok rendezésére került sor. — A II. osztályon a Szabadalmi Bíróság újabban beszállított iratait egyesítették a korábban beszállított anyaggal. Rendezték a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsa és gazdasági hivatala, a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége és az Apponyi Alapítvány iratait. Tárgyi átrendezést végeztek a Külügyminisztérium sajtó- és kulturális osztálya anyagában, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Curia általános irataiban. — A III. osztályon befejeződött a szabadkőműves szervezetek levéltárának több évre átnyúló rendezése s a Szádeczky-Kardoss, Markövits és Wenczel családok levéltárát tárgyi csoportokra bontották, továbbá 24 kisebb terjedelmű fondot évrendeztek. — A IV. osztály a Magyar Bauxitbánya Rt., az Urikány—Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt., a Sopronvidéki Kőszénbánya Rt., a Nagybátony—Újlaki Egyesült Iparművek Rt., a Nagybátonyi Szénbánya Rt.,