Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: The American Archivist, Vol. 28–29. (1965–1966) / 280–281. o.

Folyóiratszemle 281 levéltárakról, s az iratok közléséről szóló 1964. évi irodalom válogatott nemzetközi bibliográfiáját is közli. — A folyóirat terjedelmes számaiban sok az Egyesült Államok levéltárait ismertető kisebb közlemény, folyóirat és könyvrecenzió. Az ismertetett művek zöme amerikai, de van köztük nyugat- és kelet-európai, ázsiai és afrikai is. Ismertetik az amerikai Bartók Béla archívum történetét és katalógusát tartalmazó kiadványt is. — Vol. 29. (1966): No. 1.: A szám első helyen W. KAYE LAMB kanadai levéltáros beszédét közli a levéltárosok szerepének megváltozásáról. A levéltáros szerepe ma aktívabb, mint régebben. Nemcsak őrzője, hanem gyűjtője is a levéltári anyagnak. El kell érni, hogy iratokat csakis szakképzett levéltárosok kezeljenek. Számos egyetem és kollégium ugyanis szenvedélyesen gyűjti az iratokat, anélkül, hogy tudná, mit is kezdjen velük. — R. A. ERNEY "Wisconsin állam történelmi kutatóközpontjairól ír. (Wisconsin 8 kutatóközpontot akar létesíteni.) — H. B. HANCOCK a nemzeti levéltárakban található, a kereskedelmi társaságokkal foglalkozó iratokról közöl tanulmányt. A szám cikksorozatot közöl az üzemi és vállalati levéltárakról („business archives"). — RALPH W. HIDY bevezetése után P. M. Mc LELLAN a Boeing művek levéltári programját ismerteti. Az 1914-ben alapított vállalat történetét 1955-ben írták meg s az e célra összegyűjtött iratanyagból alakult ki a vállalat levéltára, mely kb. 500 köbláb iratot tartalmaz 400 dobozban elhelyezve. — O. G. WILSON a Banc of America levéltárát ismerteti, — W. J. HEACOCK a vállalati levéltárak és múzeumok fejlődéséről ír. — J. BUCHANAN cikke a közel 100 éves Western Electric művek történeti könyvtárát ismerteti, — J. W. ERNST a Rockefeller levéltárat. — F. L. SWARD az üzleti iratok kezeléséről ír, — ICKO IBEN a dániai Aarhus városában a II. világháború után kialakult kereskedelmi és ipari levéltárról (7500 iratfolyóméter anyaga van, 53 902 egységben), — R. B. ECKLES F. B. Gilbreth, 1924-ben elhunyt mérnök iratainak rendezéséről és publikálásáról. — No. 2.: A szám az első helyen ALLEN DU PONT BRECK-nek az amerikai levéltárosképzésről elmondott beszédét közli. A jó levéltárosnak egyaránt kell rendelkeznie a könyvtáros-technikus s a történész (vagy szociológus)-tudós képességeivel. Alaposan ismernie kell a hazája múltjával és jelenével kapcsolatos kérdéseket. — R. G. BALLENTINE a tudományos, művészeti és más szakmai társulatok okmányairól és levéltárairól ír. — J. B. RHOADS a levéltári tolvajok kérdésével foglalkozik a levéltáros, a kéziratkereskedő és gyűjtő szempontjából. Cikkéből kiderül, hogy az Egyesült Államok egyik-másik levéltárának kutatótermében fegyveres őr posztol, hogy a kutatókat a lopástól „elrettentse". A levéltári tolvajokat meg kell győzni arról, hogy az iratlopáson könnyű „lebukni", hogy nem veszélytelen s nem kifizetődő vállalkozás. — W. RUNDELL JR. és H. B. Cox az amerikai történészek szempontjából igen fontos szerzői jogi törvényjavaslattal foglalkozik, — M. D. FENYŐ cikke pedig a 20 évvel ezelőtt kidolgozott „record group" fogalmának tisztázását követeli. — F. B. EVANS a levéltárrendezés modern módszereiről ír, ezen belül elsősorban az iratok osztályozásáról. — H. D. LANGSLEY A. Ward amerikai diplomata „okmányvadászatát" ismerteti. Ward az 1930-as évek elején kutatta fel a Szovjetunióban a forradalom előtti pétervári amerikai követség iratait. — No. 3.: L. H. BUTTERFIELD Henry Adams amerikai történettudós iratainak kiadásával kapcsolatban a levéltárosok (és könyvtárosok) feladatairól szól — a történész szempontjából. — YVES PÉROTIN tanulmányának tárgya az adminisztráció (mint iratképző) és a levéltárak viszonya, s az iratok „három kora" (forgalomban levő iratok, levéltári iratok és egy közbülső fokozat). — R. S. KIRKENDALL Truman elnök könyvtáráról és hátrahagyott iratairól közöl cikket. — T. R. SCHELLENBERG beszámol az 1965. szept. 20—27-én tartott Karib-tengeri levéltáros konferenciáról s ismerteti a Karib-tengeri országok levéltárainak helyzetét. — L. F. Ross Maine állam levéltári programjáról közöl cikket. — A számban közölt hírek közt olvashatjuk az 1966. máj. 9—14-én, Washingtonban tartott rendkívüli nemzetközi levéltáros kongresszusról szóló beszámolót. — No. 4.: A szám bevezető cikke a kiváló amerikai levéltárosnőről: Margaret Cross Norton-ról szól. — P. J. SCOTT cikke a „record group" fogalmával foglalkozik s azt haszontalan és zavaró tényezőnek tartja. — R. L. BRUBAKER Th. R. Schellenberg levéltáriam kézikönyvének ismertetéséből kiindulva a kéziratok kezelésének problémáival foglalkozik, — M. GINGERICH az amerikai mennonita egyház levéltárának szerzeményezési programjával, — RODOLFO RAMOS CHOTO pedig az első középamerikai levéltáros kongresszussal. A folyóiratban sok a kisebb közlemény, társulati hír és könyvismertetés. 'Az amerikai műveken kívül európai, ázsiai és afrikai művek recenzióival is találkozunk. Borosy András 10 Levéltári Közlemények