Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Sbornik Archivnich Praci, R. XV–XVI. (1965–1966) / 276–277. o.

276 Folyóiratszemle és' konferenciáiról, a román levéltárosok területi tanácskozásiról, az egyetemi hallgatók levéltári gyakorló szolgálatáról, a lap olvasóival Kolozsvárt, Brassóban és Marosvásárhelyt tartott beszélgetésekről, és végül levéltári kiállításokról olvashatunk igen tartalmas beszámolókat. v Bekény István SBORNIK ARCHIVNICH PRACI. Vydávú archivni správa ministerstva vnitra v nakladelstvi Orbis. Praha. R. XV. (1965.): Sv. 1.: Az 1943—1945 évek morvaországi partizán- és egyéb fegyveres akcióinak időrendbe foglalt történetét tekinti át Jifi RADiMSKy. — A német megszállás idejéből fennmaradt dokumentumanyag levéltári feldolgozását megkönynyítendő, JOSEF GÖRNER a német terminológiára vonatkozó tanulmányt közöl. — Ugyancsak a náci megszálló hatóságok iratkezelését tanulmányozó cikk — JAROSLAV MACEK és JAN BRZOBOHATy tollából — a náci politikai, pénzügyi és igazságügyi szervek hivatalszervezetére, hatóságtörténetére vonatkozó vizsgálódások után az iratkezelés rendszerét, a rendezési terveket, az egyes speciális iratfajtákat mutatja be. — EDUARD MAUR a tocniki uradalom jobbágyainak 17. századi történetét vizsgáló, a folyóirat előző évfolyamában közölt tanulmányának folytatásaképpen a jobbágyok településére, földesuraikra, a zsellérekre, cselédekre vonatkozó adatokat tárja fel, a délcsehországi lakosság társadalmi-gazdasági helyzetét példamutatóan elemző módszerességgel. — „Külföldi kutatók a csehszlovák állami, körzeti és városi levéltárakban 1961—63 • közötti években" címmel összefoglaló kimutatást találunk a kötet végén. — Sv. 2.; Ivo HOLL és Jifi 2IVOTA az állami levéltárak fejlődését, jelenlegi állapotát és távlati terveit ismertető cikke az 1956—60, majd az 1961—65. évi ötéves tervek eredményei és hiányosságai mellett a harmadik ötéves tervnek 1970-ig teljesítendő feladatait sorolja fel. — JAROMÍR CHAROUS beszámolója hasonló értelemben a körzeti és városi levéltárakkal foglalkozik, azok személyi ellátottságát is részletezve. A cseh levéltári igazgatóság jogos reményeket fűz az újonnan létesített, területi jellegű intézmények, hivatalok és szervezetek iratanyaga átvételére hivatott körzeti és városi levéltárakhoz. — Az üzemi, vállalati levéltárak problémáti, jövőjét fejtegeti FRANTISEK CIGÁNEK. Valamennyi üzem köteles (az újonnan szervezettek létük első 5 esztendején belül) levéltárat szervezni. Az egyes minisztériumok és központi hatóságok ezekről a levéltárakról ma már átfogó tájékozódással bírnak; a 744 üzemi levéltár zöme a különböző gazdasági tárcák fennhatósága alá tartozik. A tanulmányt kiegészítő statisztikai táblázatok a levéltárakat minisztériumi illetékesség szempontjából is felsorolván, az általuk őrzött iratanyag terjedelmét is megadják. — ADOLF TUREK és JOSEF GÖRNER tollából az 1963. évi kötetben ismertetést olvashattunk a csehszlovák állami erdők és birtokok 1918 utáni, közelebbről 1918—1948-as évekre vonatkozó igazgatása történetéről. Szerzők tanulmányuk folytatásaképpen ezúttal az 1948—1960 közötti periódust mutatják be: az átmeneti időszak után született meg a csehszlovák állami birtokok — és a hozzájuk tartozó állami erdők — igazgatósága, amelynek igazi jelentősége a nagybirtokok államosítása, a második földreform nyomán bontakozott ki. A széleskörű, új meg új változtatásokkal működő szervezet történeti ismertetését a vonatkozó jogszabályok, előírások felsorolása, végül az állami birtokok és haltenyésztő gazdaságok betűrendbe foglalt kimutatása egészíti ki. — Szorosan ehhez a tanulmányhoz kapcsolható ELŐ RÁKOs-nak a szlovákiai állami erdők és birtokok 1938 utáni igazgatástörténetét tárgyaló cikke. *— VÁCLAV PLETKA beszámol arról, hogy a levéltári anyag kutathatóvá tételének biztosítására, a tudományos tájékoztató apparátus mechanizálására a szovjet módszerek alkalmazásával kísérletek folynak a csehszlovák levéltárakban is. Szerző megvitatja a mikrofilm, a lyukkártya-rendszer, a gépi rendszerező és lajstromozó munka eredményeit és problémáit. — GABRIELA CECHOVÁ az angolszász államok, elsősorban Anglia, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok a levéltári anyag őrzésével kapcsolatos gyakorlatát ismerteti. — A kötet végén FRANTISEK ROUBÍK összefoglalását találjuk, a rendi birtokjogokat rögzítő kimutatások számára a 16—18. században készített csehországi földmérésekről. — R. XVI. (1966).: Sv. 1.: KAREL FREMUND a náci megszálló hatóság tanácsadóinak szerepét dokumentáló, a cseh—morva protektorátus politikájának tárgyában folytatott levélváltást publikál. — A középcsehországi telekkönyvi felvételek forrásértékét elemzi MILOSLAV VOLF: az ország lakosságának társadalmi és termelési viszonyait oly szemléletesen tükröző telekkönyvi és hasonló jellegű iratok feltárása a csehszlovák levéltárigazgatóság elsődleges tervmunkái között szerepel. Szerző a legkülönbözőbb irat-, ill. könyvtípusokat felsorolva, forrásértékük részletes elemzését adja. — Helytörténeti tanulmányában JINDÍICH RUZICKA a 19. század végének polgári politikai szemléletét bemutató tanulmányában a városi önkormányzat szerepét fejtegeti egy város politikai fejlődésében. — A huszitizmus előtti kor egyháztörténetéhez szolgáltat értékes adatokat ZDEÄKA HLEDÍKOVÁ a 14—15. századi prágai érseki kancellária