Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: La Gazette des Archives, No. 48–54. (1965–1966) / 262–265. o.

262 Folyóiratszemle LA GAZETTE DES ARCHIVES. Organe de l'Association . Amicale Professionnelle des archivistes francais. Paris, — 1965: No. 48.: FRANCOIS DOUSSET elnöki beszámolója a modern levéltáros feladatait összegezi, az Egyesült Államokban tett útja és levéltárlátogatásai kapcsán; e feladatok elsősorban a levéltárosképzés revíziója, a külföldi tapasztalatok megszí vlelése, s jelentősebb anyagi támogatás szerzése (itt különösen kiemeli az igazgatás új technikai segédeszközei által előállított anyag archiválásának problémáit). — PIERRE THOMAS-LACROIX a levéltári fondok jelzetelését, a folyamatos sorszámozás előnyeit taglalja. — JEAN CAVÍGNAC „Az adóügyi bíráskodás és levéltári anyaga" című tanulmányában a kiviteli és behozatali vámok, adók behajtása kapcsán fölmerült perek, viták, visszaélések elbírálására hivatott speciális szervezet történetét, felépítését, eljárási módozatait ismerteti, végül felsorolja a megyei levéltárak ilyen jellegű fOndjait. — JEAN-YVES MARIOTTE rövid cikkben vázolja a marburgi levéltárosiskolán folyó tudományos levéltárosképzést. — JACQUES DE FONT-RÉAULX a folyóiratban rendszeresen közlésre kerülő levéltári bibliográfia kiterjesztését, elmélyítését sürgeti, nemcsak a kifejezetten levéltári kiadványok, hanem a más munkákban, azok egy részeként megjelenő levéltári vonatkozások felé is. — M. DUCHEIN közli az Archives Nationales rövidre fogott beszámolóit az 1963. XI. 1.—1964. X. 31. közötti periódusból; ezután a haditengerészeti és külügyi levéltár beszámolóit olvashatjuk."— A folyóirat rendszeresen, függelékben közli a francia levéltárak leltárai, repertóriumai és „kalauzai" bibliográfiáját; ezúttal az 1964. ill. 1965. év folyamán megjelent munkák szerzői katalógusát adja. — No. 49.: JACQUES LEVRON „A levéltáros és az idegenforgalom" címmel az egyes megyékben alakult idegenforgalmi tanácsadó testületekbe behívott levéltárosok szerepével kapcsolatban az idegenforgalmi szervek alakulását, történetét, a helytörténeti bizottságok különleges fontosságát elemzi. Hangsúlyozza a levéltáros tanácsadói minőségének jelentőségét, de azt is, hogy az idegenforgalom túlzott szolgálata semmiképp sem mehet az elsődleges levéltárosi feladatok rovására. — ANDRE VILLARD a Bouches-du-Rhőne-i megyei levéltár helyiség-problémáinak kitűnő megoldását mutatja be: az egykori jezsuita kollégium immár használaton kívüli kápolnájának célszerű átalakítását. — Az angol levéltárosok egyesülete a modern vállalati iratanyag selejtezésével, őrzésével kapcsolatos irányelveket összegező, 1964-ben kiadott memorandumát a folyóirat szerkesztősége fordításban közli. — ROGER SÉVE cikke, a technikai rovat élén, egyfajta iratszállító kocsit mutat be, ugyanez a rovat, M. DUCHEIN tollából a levéltári berendezés, állványozás alapvető kívánalmait foglalja össze, több mint 50 levéltár gyakorlatából leszűrt, tömör pályázati felhívástervezet formájában. — A Krónika rovatban az 1965. évi további füzeteken (51-ig) áthaladó folyamatos közlemény, folytatva a 48. számban a központi levéltárakról adott beszámolót, a megyei levéltárak 1962—63. és 1963—64. évi működését, anyagi ellátottságát, rendezettségi állapotát stb. mutatja be röviden, de egységesen összefogott szerkezetben, a levéltárak székhelyének betűrendjében. — A Figyelő rovat többek között a francia megyei levéltárak működési szabályzatának megjelenését értékeli (GUY DUBOSCQ ismertetése); MICHEL DUCHEIN az Elsevier Lexikon sorozatban Amsterdamban megjelent, angol nyelvű levéltári terminológiai kézikönyvet méltatja. (Ugyanő visszatér erre a folyóirat 50. számában s itt a francia levéltári terminológia számos megoldandó kérdését veti fel.) — CHRISTIAN WILSDORF a Brandenburgi Tartományi Levéltár repertóriumkötetét ismerteti. — No. 50.: HENRI BLAQUIÉRE a községi levéltárak anyagának megmentésére hívja fel a figyelmet: a történeti becsű iratok beköttetése, ill. restaurálása — a község vagy a megye költségén — egyik leghatékonyabb módja a megőrzésnek. — MARIELOUISE MARCHAND, az Archives Nationales a párizsi egyetemi (Sorbonne) levéltárba kiküldött tisztviselője, az anyag „előarchlválása" során szerzett tapasztalatairól számol be: ez az intézmény az egyetemek ügyvitelében még gyakorta keresett iratanyagot őrizvén, tipikus „átmeneti levéltár" jellegű; anyagának begyűjtése, selejtezése, rendezése, leltározása, végül a történetivé érett dokumentumok végleges őrzőhelyre szállítása jó példa a pre-archiválás problémáinak megoldására. — YVES PÉROTIN „A történelem magtára és a túlságosan bő aratások" című tanulmányában a levéltáros-hivatás, a levéltárosképzés zsákutcába kerüléséről, modernizálásának szükségességéről, a levéltári raktárproblémák orvoslásának lehetőségeiről értekezik. — HENRI BLAQUIÉRE a megyei levéltári könyvkötő és restauráló műhelyek létrehozására technikai feltételeit taglalja a folyóirat technikai rovatában. Ugyanitt rövidebb cikkek ismertetik az új könyvkötészeti gépeket. — J. DE FONT-RÉAULX visszatér a folyóirat 48. számában P. ThomasLacroix a folyamatos sorszámozással kapcsolatos cikkére s azt a maga tapasztalataival egészíti ki. — JEAN MALLOT, aki mint az Eure-et-Loir-i levéltár igazgatója a megye műemlékeinek őrzésére is hivatott, beszámol arról, hogy a vatikáni zsinat nyomán bevezetett liturgikus reform „szent vandalizmusának" tömegesen esnek áldozatul a jórészt barokk és neoklasszikus egyházi berendezések, műkincsek, s hogy e pusztítás meggátlására, egyházi és világi hatóságok együttműködésével, milyen intézkedéseket foganatosított. — No. 51.: ÉTIENNE TAILLEMITE