Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Journal of the Society of Archivists, Vol. III. No. 1–4. (1965–1966) / 261

FOLYOIRATSZEMLE JOURNAL OF THE SOCIETY OF ARCHIVISTS. London. Vol. III. No 1. (1965): HERBERT G. NICHOLAS tanulmányában a brit levéltárügy és történetkutatás szempontjából fontos reformokat javasol. Az 50 éves kutatási tilalmi időt szerinte 25 évre kellene csökkenteni, növelni kell a hivatalos forráskiadványok számát, és terjedelmét és szabályozni az eddig (a tilalmi időn belül történő kiadásra vonatkozó) kutatási engedélyeket. — C. INGVAR ANDERSSON a svéd levéltárak történetét és szervezését ismerteti, — FELIX HULL pedig a középkori angol kikötővárosok történetének levéltári forrásairól ír. — JULIAN CORNWALL egy 1522-ből származó összeírást ismertet. — A kisebb közlemények közül figyelemre méltó a Lusaka-i (Észak-Rodézia) Nemzeti Levéltárról szóló, fényképmellékletekkel ellátott ismertetés IVOR M. GRAHAM tollából. — No 2. (1965): A szám bevezetője a brit levéltárosszövetség újonnan megválasztott vezetőjének, ROGER H. ELLISNEK beszéde a levéltárosszövetség és a levéltárosok viszonyáról, — PIERRE CHAPLAIS az angolszász királyok okleveleinek eredetéről és szavahihetőségéről közöl tanulmányt, — HUGH M. WALTON a XIX. és XX. századi angol iratselejtezési jegyzőkönyvekről ír. — Igen érdekes NORMAN E. EVANS két táblával illusztrált tanulmánya Iván és Pjotr (a későbbi Nagy Péter) cárevicsek 1682. jún. 9-én II. Károly angol királyhoz írt leveléről, és W. H. LANGWELL-é a papír és a pergamen nedvesség elleni védelméről. — E. L. JONES és E. J. T. COLLINS cikke a XVIII. századi brit agrártörténet egyik forrástípusáról, a farm-jegyzőkönyvről szól, — PAUL RUTLEDGE-C pedig a Greath Yarmouth-i levéltár történetéről. — Minden szám terjedelmének kb. egynegyedét társulati hírek, más kisebb közlemények és könyvismertetések foglalják el. Az ismertetett művek többsége hazai kiadvány. A két számban ismertetett könyvek közt van egy amerikai, egy NSZK-beli kiadvány, s az Amszterdamban megjelent Elsevier-féle, levéltári terminológiai kislexikon. — No. 3. (1966): P. GOULDESBOROUGH tanulmányából az angol alsóház állami okmányokkal foglalkozó bizottságának Skóciában végzett munkáját ismerhetjük meg. — F. O. EDWARDS a jezsuita rend angol provinciájának londoni levéltárát ismerteti. — E. WELCH a disszenterek imaházairól szóló feljegyzéseket ismerteti; ezek az 1662 után tolerált felekezetnek s az angol egyháztörténetnek fontos forrásai. — Ezután két tengerentúli terület levéltárügyével foglalkozó cikk következik: P. S. COCKS az újzélandi Nemzeti Levéltárról ír, A. A. COLÉ pedig a Zambiai rézövezet bányászati, ipari, kereskedelmi iratairól és az őket megőrző levéltárakról. — A rövidebb; közlemények közül érdekes W. H. LANGWELL cikke a könyvek és okmányok savtalanításáról. — No. 4. (1966): A szám bevezető tanulmánya a brit levéltáros társulat elnökének, R. H. ELLis-nek beszéde, mely a brit levéltárosok és a történettudomány viszonyával foglalkozik. — P. CHAPLAIS hosszabb tanulmányt közöl az angolszász királyok kancelláriájáról. Eszerint már az 1066 előtti angol királyoknak is volt kancelláriájuk, melyek személyzetét Hódító Vilmos úgylátszik átvette. — K. O. Fox cikke a King's Great Sessions-nak nevezett walesi törvényszék okmányaival foglalkozik, — CH. H. ROADS pedig igen érdekes cikkében a filmről mint történelmi forrásról közöl figyelemre méltó gondolatokat. — A rövidebb közlemények közül kiemeljük J. L. KIRBY cikkét a nápolyi Anjouk levéltárát helyreállító munkálatokról. — A könyvismertetések közül megemlítjük az alsószászországi levéltári kiadványok, és C. W. Hollister a normankori Anglia hadszervezetéről szóló műve ismertetését. Borosy András