Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - IRODALOM - Sashegyi Oszkár: Friedrich Walter: Die Österreichische Zentralverwaltung. (Az osztrák minisztertanács története 1848–1852). Abt. 3., Bd. 1–2. (Veröffentlichen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs 49–50.) Wien, 1964. / 252–254. o.

252 Irodalom meg, másrészt a vállalkozás további köteteinek szerkesztői és e korszak kutatói számára egyaránt hasznos segédeszköz. Egyes fejezetek szinte a 13—14. század pápai okleveles gyakorlatnak lexikális jellegű kis kézikönyveként értékelhetők. Alapos tájékoztatást kaphatunk a korszak pápai okleveleivel foglalkozó irodalom annotált bibliográfiájából (2—36. 1.), igen hasznos a korszak pápai registrumkönyveinek' legjobb kiadásairól készített összeállítás, amelyhez csatlakoznak a korszak pápáinak uralkodásával kapcsolatos adatok (választás, koronázás, visszalépés, letétel, elhalálozás) a legújabb kutatások adatai alapján. A pápai oklevéltan egyes kérdései tekintetében jó összefoglalást vagy irodalmi utalást kaphatunk olyan kérdésekről, mint a pápai oklevelek külső Ismertető jegyei (íróanyag, írás, ólombulla), a registrumkönyvekbe történt bevezetés jelölése, egyes oklevélfajták (ünnepélyes privilégium, littera cum filo serico, littera cum filo canapis, bulla, supplicatio, littera clausa) és a pápai kancelláriai gyakorlat szempontjából oly fontos kancelláriai jegyzetek (az oklevél írója, a plicán vagy alatta levő jegyzetek, az okleveleket átvevő procurator-ok jelölése, a taxákra vonatkozó, továbbá a leírással és javítással kapcsolatos feljegyzések, képes ábrázolások, fohászok, hátlapra írt címzések, ellenőrző jegyzetek és siglák, továbbá az initium-nak a hátlapon való ismétlése, a több példányban történt kiállítás és az okleveleket fenntartó másolatok fajtái. A kötet használatát könnyíti meg a kötet végén levő apparátus, mely a következő részekből áll: Az okleveleket kapott intézmények és levéltáruk rövid története, az ezzel foglalkozó irodalom és pápai okleveleik felsorolása; a közölt oklevelek initíumainak és explicitjeinek külön külön alfabetikus mutatója; a selyemzsinórral ellátott bullák sanctio-inak első szavai. A kötetet személy- és helynév-, valamint tárgymutató zárja be. Borsa Iván FRIEDRICH WALTER DIE ÖSTERREICHISCHE ZENTRALVERWALTUNG. ABT. 3: VON DER MÄRZREVOLUTION 1848 BIS ZUR DEZEMBER VERFASSUNG 1867. HBD. 1: DIE GESCHICHTE DER MINISTERIEN KOLOWRAT, FIQUELMONT, PHXEKSDORF, WESSENBERG—DOBLHOFF UND SCH WARZENBERG. BD. 2: AKTENSTÜCKE Wien 1964. XIX. + 589, VI + 200 I. (Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs 49—50. k.) (Az osztrák minisztertanács története 1848—1852) Az osztrák központi kormányszervek történetének első, Fellner és Kretschmayr által készített s az I. Miksa idejétől 1749-ig terjedő korszakot tárgyaló része hatvan évvel ezelőtt, 1907-ben látott napvilágot. A munkának ebben a részében még az aktapubíikáció foglalja el a nagyobb teret: egy kötet feldolgozás mellett a szerkesztők két vaskos kötetben adták ki a korszak osztrák kormányzattörténetének minden fontosabb fellelhető forrását. A későbbi korszakokkal foglalkozó részekben az arányok egyre inkább a feldolgozás javára tolódnak el, ami a források egyre nagyobb bőségének, s a munkát immár három évtizede egyedül folytató szerző, Friedrich Walter abbeli törekvésének eredménye, hogy a kormányszervek történetét ne csupán a szervező rendeletek alapján, hanem azok működését vizsgálva, s a szervezeti változások mélyebb okait s politikai hátterét keresve írja meg. Ügy érezzük, nem csak a Levéltári Közlemények, hanem az egész magyar történettudomány adósságát is törlesztjük akkor, amikor W. legújabb köteteinek ismertetése kapcsán megemlékezünk a szerző eddigi, számunkra is rendkívüli jelentőségű ez irányú munkásságáról. A munka második, az 1749—1848 közötti korszakkal foglalkozó része az eredeti elképzelések szerint négy kötetből állt volna, egy kötetnyi történeti feldolgozásból és négy kötet iratpublikációból. Elsőnek egy iratközlő kötet jelent meg, 1925-ben — ez-még nem W. munkája — majd 1934-ben egy újabb, már ő általa szerkesztett iratközlő kötet. A hazai szakirodalomban eddig egyedül ez utóbbi kötet kapott ismertetést (II. Abt. 3. Bd.: Aktenstücke 1760—1780, ism. Ember Győző, Századok 1935, 216—220. L, Komoróczy György LK 1935, 275—277. 1.) Csak ezután kezdődött meg a feldolgozás, amely a tervezettnél sokkal nagyobb terjedelműre nőtt, s a munka eredeti arányait és beosztását megváltoztatta. A Mária Terézia kormányzásának időszakával foglalkozó részkötet 1938-ban hagyta el a sajtót, az 1780—1792 közötti időszak feldolgozása a megfelelő iratpublikáló kötettel egyidőben, 1950-ben jelent meg, s végül az 1792—1848 közötti időszakkal foglalkozó feldolgozás és a megfelelő irat-