Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - Beck, Friedrich: Az NDK állami levéltárügyének új szabályozása / 159–172. o.

Az NDK állami levéltárügyének új szabályozása 165 átmeneti) levéltárnak nyilvánítja. A körzeti és a kisebb városi levéltárak további fejlődésére vonatkozó megfelelő elgondolások még hiányoznak. Annak az alapelvnek az alkalmazása, hogy a levéltári szervezetet a lehetőséghez képest összhangba kell hozni az állami és gazdasági szerkezettel, elsősorban az eddigi tartományi f őlevéltárakat és tartományi levéltárakat érintette, amelyeknek szervezete és illetékessége az 1952-ig fennállott tartományoknak felelt meg. Az addigi öt tartományi főlevéltár és néhány tartományi levéltár ennek következtében, összhangban a helyi állami szerkezettel, az 1952-ben kialakított kerületeknek megfelelő állami levéltárrá (Staatsarchiv) alakult át. Illetékességük a szabályok szerint mindenkor egy kerületre terjed. Az olyan kerületek részére^ amelyekben eddig még nem volt munkaképes állami levéltár, és ilyennek kiépítése vagy újjáalakítása még hosszabb fejlődést igényel, a korábbi tartományi főlevéltár veszi át az állami levéltár funkcióját. Azok a tartományi levéltárak, amelyek most nem kapták meg az állami levéltári jelleget vagy állami történeti levéltárakká (Historische Staatsarchive) vagy az állami levéltárak fióklevéltáraivá (Außenstellen) alakítattak át, ezeknek alárendeltségébe kerülve.

16 Az állami levéltárügy szervezetének tulajdonképpeni magvát továbbra is az Állami Levéltári Igazgatóságnak közvetlenül alárendelt állami levéltárak és a Német Központi Levéltár képezik. Központi irányításuk lehetővé teszi súlyponti feladatok egységes tudományos alapelvek szerinti végrehajtását és egyúttal megteremti az előfeltételeit mindazon, ugyancsak állami szerveknél működő levéltárak (Staatliche Archive) hatékony befolyásolásának, amely levéltárak továbbra is saját vezetőségük alárendeltségében maradtak, s melyeket az Állami Levéltári Igazgatóság csupán szakmailag irányít és ellenőriz.

17 Az NDK állami levéltárügyének szervezeti felépítése tehát a következő képet mutatja: Az Állami Levéltári Igazgatóságnak közvetlenül alárendelt levéltárak:

18 Német Központi Levéltár (Deutsches Zentralarchiv): Történelmi Osztály (Historische Abteilung) L, Potsdam (korábban: Birodalmi Levéltár) Történelmi Osztály IL, Merseburg (korábban: Porosz titkos Állami Levéltár és Brandenburgi-Porosz Házilevéltár) Szocializmus Osztály (Abteilung Sozialismus), Potsdam Az állami levéltárak (Staatsarchive): Állami Levéltár, Schwerin (eddig Mecklenburgi Tartományi Főlevéltár) Schwerin és Neubrandenburg kerületek részére, fióklevéltárral Ludwigslustban Állami Levéltár, Greifswald (eddig Tartományi Levéltár) Rostock kerület részére 16 Kivételt képez a hajdani Lübben-i Tartományi Levéltár, amelyet az Állami Levéltári Igazgatóság levéltári lerakatává (Archivdepot) alakítottak át, 17 Lásd fenn 11. skkl. 18 Ezen kívül az Állami Levéltári Igazgatóságnak még a következő intézmények vannak alárendelve: a Dornburg-i (Elbe) és a Lübben-i levéltári lerakatok, (amelyek főként olyan állagokat őriznek, amelyek nem tartoznak a DDR-ben levő levéltárak illetékességi körébe), -— a Központi Technikai Műhelyek, — a Levéltári Anyagot Restauráló Központ és a Reprográfiai Központ, — a Levéltárügyi Szakiskola Potsdamban.