Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: Archivum, Vol. X–XIV. (1960–1964) / 128–129. o.

128 Folyóiratszemle munka nem nélkülözheti az erdészeti szakemberek támogatását. — NUHLÍCEK J. az osztrák iratkonzerválásról számol be, s pontosan leírja az osztrák állami könyvtárban középkori módszerek alapján végzett pergamenrestaurálást. — POLÁK ST. Pribram város kancelláriájának a XVIII. század végéig terjedő iratkezelési gyakorlatáról számol be: érdekes s analógiaképpen számunkra is felhasználható példája ez a korabeli városi iratkezelésnek. — A beszámolók között a szovjet foto- fonó és kino-archívumok munkájáról, levéltári anyagok tv-ben történő bemutatásáról olvashatunk, valamint beszámolót a levéltári kutatások jelentőségéről a tudományos és a levéltári gyakorlatban "c. konferenciáról. Egy másik beszámoló a cseh nyelvű 1526 előtt írott oklevelek összegyűjtéséről számol be. — Sv. 2.: LANCINGER L. az építészeti vonatkozású terv- és ügyiratanyag problémáival foglalkozik: a XVI. század csak szórványos ilyen anyaga után a XVII. és főleg XVIII. és XIX. századból már igen nagy építészeti iratanyag áll rendelkezésre: szerző ismerteti ennek típusait, az alkalmazott léptékeket, a tervek belső és külső ismérveit, s felhívja a figyelmet az ügyiratokban levő építészeti szakleírások fontosságára. — KOLLMANN J. a laminálás és a plasztikfóliák alkalmazásáról ír, felsorolva az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat és problémákat. — KOST'ÁL M. az 1938—1945 között Németországhoz csatolt területek erdészeti hivatalaiban az e területek erdőigazgatásában érvényesülő bajor, osztrák és porosz erdőigazgatási alapelvek szerint keletkezett iratanyagot ismerteti: bemutatja az iratfajtákat és értékeli őket a selejtezés szempontjából. — A beszámolókban többek között a Levéltári Tanács selejtezésekkel foglalkozó üléséről olvashatunk. — Sv. 3.: WURMOVÁ M. a dokumentáció egyes kérdéseit (mit gyűjtünk jelenleg és ki foglalkozzék dokumentáris anyagok gyűjtésével?) tárgyalva, hangsúlyozza, hogy elsősorban levéltárilag gyűjtendők a hivatalos nyomtatványok, plakátok, röpiratok, aprónyomtatványok, újságkivágatok, foto-, film- és hangdokumentumok. — SINDLÁR M. a járásbíróságok iratanyagának belső selejtezését tárgyalja, szempontokkal a történeti szempontból értékes anyag megállapítására. GÖRNER J. a Prágában őrzött Metternich családi levéltárból Metternich feleségének, Zichy-Ferraris Melánia grófnőnek 1846—1853 között Miklós cárral folytatott levelezését ismerteti. — KLEPÁC J. az egykori Bata cipőgyárnak (ma SVIT Művek) iratselejtezését tárgyalja. — Sv. 4.: SVOBODA J. a Csehszlovákiában 1966. július 1-gyel életbe lépett új levéltári szervezetet ismerteti: ennek során az eddigi önálló kerületi levéltári osztályok megszűnnek, és a kerületi szervezetbe tagolódnak be a levéltárakkal együtt: feladatkörük az újonnan kinevezett levéltár igazgatóra száll át. A levéltárügy minisztériumi szinten azonban továbbra is a belügyminisztériumnál marad. — Nyvrr K. a levéltárak a tudomány, kultúra és a népgazdaság szolgálatában kifejtett tevékenységével foglalkozik, kiemelve a levéltári kiállítások és forráskiadványok nyomán a levéltári anyag iránt feltámadt érdeklődést. — POLÁK S. a csehszlovák levéltári terminológiában eddig általánosságban telekkönyveknek és városi könyveknek nevezett iratfajták sokféleségére, differenciáltságára hívja fel a figyelmet. — LÖTZKE H. az NDK 1965 júniusában életbe lépett új levéltári szervezetéről értekezik, — SAMBERGER ZD. az iratkezelés irányítására és szervezésére létrehívott állami bizottság határozataival foglalkozik: a bizottság az iratkezelés országos egységesítésének elví alapjait kívánja megállapítani. — SVOBODOVA M. a prágai gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek iratanyagával foglalkozik: 1962-ben a prágai állami levéltár 700 ilyen szerv anyagát vette át. V. K. ARCHÍVUM. Revue internationale des archives publike avec le concours financiere de l'UNESCO et sous les auspicus du Conseil International des Archives. Paris. Vol. X. (1960): A kötet a IV. nemzetközi levéltári kongresszus (Stockholm, 1960. augusztus) teljes anyagát publikálja. — Az első napirendi pont (az állami levéltárak) előadója, E. SABBE (Belgium), öszszegezi a témával kapcsolatban kibocsátott kérdőívre 25 országból beérkezett válaszokat, amelyek az állami levéltárak szervezeti, ügyviteli, személyzeti problémáinak sommázása után, a levéltári anyagról tájékoztatnak: az iratok koráról, mennyiségéről, fajtáiról, az őrzésükkel, begyűjtésükkel kapcsolatos rendelkezésekről, a selejtezés és iratőrzés kérdéseiről, a mikrofilmezésről, a levéltári könyvtárakról, a levéltárak épületeiről és technikai berendezéseiről (restauráló és fotólaboratóriumok adatai), az iratanyag rendezésével és leltározásával összefüggő kérdésekről, a kutatószolgálatról. A spanyol, lengyel, északamerikai, olasz, indiai, német demokratikus és német szövetségi köztársaságbeli, a finn levéltárak képviselői a téma egy-egy szektorát világítják meg, országok vonatkozásában. A magyar levéltárak problémáival kapcsolatban SZEDŐ ANTAL szól hozzá a kérdéshez. — A második ülésszak napirendjén a technikai felszerelések, anyagok, az irat- és pecsétrestaurálás, az oklevelek és tervek konzerválása, a fényképezés speciális ágazataiban 1950 óta használt új módszerek, anyagok s a velük kapcsolatos tapasztala-