Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Pákh Judit: Archeion, XLII–XLIV. (1965–1966) / 117–120. o.

Folyóiratszemle 119 területi részlegek tudományos fiókintézetekké alakulásának elősegítésére, azoknak a területileg őket illető XIX. századi iratanyagot is mindenütt átadják. Kifejezetten levéltártörténeti tárgyú cikkek csak a XLIII. kötetben jelentek meg. — ANDRZEJ TOMCZAK más vonatkozásban bemutatott tanulmányán kívül ROMAN SCZEPANIAK ismertetése tartozik ide a Kalisz-i Állami Levéltár (ma a Poznani Vajdasági Levéltár fiókja) múltjáról és jelenlegi tevékenységéről, valamint JADWIGA JANKOWSKA megemlékezése az 1964ben meghalt JÓZEF SrojANOWSKi-ról, a Varsói Űj Iratok Levéltárának egyik létrehozójáról, akinek kiváló szervezőtevékenysége az első világháború befejezésétől kezdve az 1950-es évekig elválaszthatatlanul egybeforrt a lengyel levéltárügy alakulásával. A három kötetnek jelentős részét képezik a levéltári anyagot ismertető tanulmányok (18 db), amelyek nagyobb része a lengyel levéltárakban található, kisebb része a külföld levéltáraiban őrzött lengyel vonatkozású forrásokat mutat be. Általánosan áttekintő jellegénél fogva ezek közül első helyen "WANDA LIPINSKA cikkét kell megemlíteni, amely a lengyel állami levéltári fond 1961—1964-Íg lezajlott ellenőrző vizsgálatának lefolyásáról és eredményeiről számol be (XLII). A vizsgálat, amelyet valamennyi levéltárban azonos módon hajtottak végre, lehetővé tette a fondok s azokon belül az iratok számának részletes meghatározását. (23 526 fond — megközelítően 8 millió irategység.), a nem az adott levéltár őrizetébe tartozó anyag számbavételét, a hiányzó iratok mennyiségének felmérését, valamint a konzerválásra szoruló iratanyag felderítését. A vizsgálat következménye a levéltári anyagforgalom szabályainak megszigorítása és az eddiginél pontosabb fondnyilvántartó kartoték összeállítása. — JÓZEF STOJANOWSKI halála után publikált tanulmánya a Malbork-i királyi uradalomnak a Varsói Régi Iratok Föle véltárában őrzött XVI—

XVIII. századi bírósági könyveit veszi vizsgálat alá, az ugyanezen fondba tartozó gazdasági könyveket ismertető korábbi közleménye (XXXIX) folytatásaként (XLII). — WLODZIMIERZ BUDKA — JADWIGA SINIARSKA-CZAPLICKA a gnieznoi érsekek XVI—

XVII. században működött papírmalmára vonatkozó fennmaradt írásos emlékeket mutatják be (XLII). Érdeklődésre tarthat számot IRENA SULKOWSKA-KURASIOWA ismertetése az ún. Királyi könyvek (METÍYKI KORONNE) legértékesebb részét alkotó „Libri inscriptionum" sorozatról. A Varsói Régi Iratok Főlevéltárában őrzött kötetek a „Korona" királyi kancelláriáinak működése során keletkezett fogalmazványok és tisztázatok másolatait tartalmazzák 1447—1794-ig. (XLIV). Külön csoportban említhetők azok az ismertetések, amelyek a Lengyelország felosztása után cári fennhatóság alá tartozó Lengyel Királyság központi és területi hatóságainak történetére, mozgalmaira (1830—31, 1863—64. évi felkelések) vonatkozó iratokról számolnak be, mint JANINA ZABOROWSKA cikke a XIX. századi Kalisz-i polgári törvényszék iratairól (XLII), JADWIGA JANKOWSKA írása a „Lengyel Királyság Levéltára" című gyűjteményről (XLIV), KAZIMIERZ KONARSKI ismertetése a Lengyel Királyság Államtitkársága rónájáról (XLIV), valamint HÁRMAN RAPPAPORT két közleménye (XLII, XLIII) a volt moszkvai Központi Állami Történeti Levéltárban (ma: Októberi Forradalom Levéltára) őrzött lengyel vonatkozású iratokról. PJOTR BANKOWSKI ugyancsak két közleményben (XLII, XLIII) olyan, a Bjelorussz Állami Levéltárban (Grodno) felkutatott eddig ismeretlen dokumentumokat mutat be, amelyek új színben világítják meg a nagy lengyel költő, Adam Mickiewicz családjának történetét. Az anyagismertetések egy másik csoportja a II. világháború kitörésekor nyugatra emigrált lengyel hatóságok anyagának a Varsói Üj Iratok Levéltárában őrzött részével (XLII, BOGDAN KROLL cikke), a II. világháború végén német területről a Szovjetunióba került, majd Lengyelországnak visszaadott, ma a Lengyel Hadilevéltárban őrzött katonai iratokkal (XLII, BOLESLAW "WOSZCZYNSKI cikke), s a lengyelországi német megszálló hatóságoknak a Potsdam-i Deutsches Zentralarchív-ban található fOndjaival (XLII, STANISLAW NAWROCKI cikke) foglalkozik. — ELZBIETA SZELENBAUM érdekes beszámolója annak a lemezgyűjteménynek sajátos forrásértékére hívja fel a figyelmet, amelyet a Varsói Mechanikai Dokumentáció Levéltárában állítottak össze a Lengyel Rádió által 1945 és 1950 között Varsóban készített, az újjáépülő főváros életének legkülönbözőbb területeiről megnyilvánulásokat rögzítő hanglemezfelvételekből (XLIV). A hivatal- és szervezettörténeti tanulmányok körében a Krakkói Ipar- és Kereskedelmi Kamara történetét felölelő említett közlemények mellett kiemelendő ZOFIA WENZEL-HOMECKA igényes tanulmánya (XLIV) a Krakkó és a környező öt kislengyelországi város (Nowy Sacz, Bochnia, Wieliczka, Kazimierz, Olkusz) Nagy Kázmér által létrehozott, közös németjogú bíróságának a XIV. századtól a XVIII. századig terjedő történetéről. — MIECZYSLAW MOTAS két közleményben (XLIII, XLIV) a lengyel belügyminisztérium ügyvitelében 1918—1939 közt bekövetkezett változásokat vizsgálja, MIROSLAW CYGANSKI pedig a Gestapo Lodz-i működéséről rajzol képet a hitleri titkosrendőrségnek a Lodz-i Vajdasági Állami Levéltárban fennmaradt