Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - IRODALOM - Dán Róbert: Magyar-zsidó oklevéltár V–IX. k. Szerk. Scheiber Sándor és V–VII. k. Grünvald Fülöp. Bp., 1959–1966. / 112–113. o.

Irodalom 113 Fülöp. Bp. 1961.) E kötet Sopron város és a soproni zsidóság múltjával igen szoros kapcsolatban állott ún. „Hét község" (Kismarton, Nagymarton, Kabold, Lakompak, Sopronkeresztúr, Boldogasszony és Köpcsény) iratanyagát tárja fel. Tartalmát tekintve adás-vétellel kapcsolatos bírói ügyek, városi tanácsi határozatok az 1600—1740-es évkörből. A soproni és a „Hét község" történetére vonatkozó irodalom (Pollák Miksa: A zsidók története Sopronban; Wachstein, Bernhard: Urkunden und Akten zur Geschichte der Juden in Eisenstadt und der Siebengemeinden. Wien—

Leipzig 1926.) jelentősen kiegészült a V/l—2. és VI. kötetekkel, melyek zsidó vonatkozásaikon túlmenően általános helytörténeti forrásértékkel is bírnak. A VII. kötet az első zsidó conscriptiók (1725—1748) anyagát tartalmazza. (Szerk. Scheiber Sándor és Grünvald Fülöp. Bp. 1963.) Az előszóban a szerkesztők részletes elemzésben foglalkoznak a magyar zsidóság településtörténetével, Ember Győző pedig kiegészíti a már korábban közzétett összeírások (MZSO. II. 1937.) hiányait és feldolgozza a XVIII. század első felének négy conscriptióját. A sorozat VIII. kötete 1965-ben jelent meg Scheiber Sándor szerkesztésében, Grünvald Fülöp emlékének ajánlva. Az előszóban a szerkesztő meleg szavakkal emlékezik meg a vállalkozás időközben elhunyt munkatársairól. Fontos tudománytörténeti kötelességének tesz eleget, amikor az elhunyt szerkesztőtárs, Grünvald Fülöp írásainak bibliográfiáját közli. E kötet szlovákiai és bécsi, emellett bécsújhelyi okleveleket közöl az 1264—1760-as évkörből. Ez utóbbi levéltárak azonban egyelőre csak néhány darabbal szerepelnek, mert hatalmas anyaguk további kutatást igényelne. 1966-ban újabb kötettel bővült a Magyar Zsidó Oklevéltár sorozata. Scheiber Sándor szerkesztésében, kiegészítő jelleggel, az 1282—1739 évkor anyagából újabb 650 oklevél szövege látott napvilágot, A szerkesztő Szemere Samu professzornak 85. születésnapjára ajánlja a kötetet. Az előszóban a szerkesztő a magyar zsidóság középkori történetének újabb adatairól közöl rövid tanulmányt, benne ismertetve a legrégibb magyarországi zsidó oklevelet: maga az oklevél a X. kötetben fog megjelenni. Az előszó a vasvári és kőszegi községek korai említését tárgyalja, majd a zsidó orvosokkal és a zsinagógák történetével foglalkozik. A kötet folytatja a szlovákiai levéltárak bemutatását; az anyaggyűjtést Házi Jenő, Kubinyi András, Pataki János és a szerkesztő végezték. A bevezetésben Házi a pozsonyi zsidóság történetének okleveles forrásait mutatja be. Pozsonynál, épp úgy, mint Sopron esetében láttuk, a legtöbb anyagot a bírói jegyzőkönyvek szolgáltatják; ez a forrás 337 újabb szöveggel bővítette ismereteinket, az 1618—1724. évekből. Az ún. Actionale prothocollumok az 1643—1740. évekből 107 tétellel szerepelnek, a városi számadáskönyvek és a Liber conceptuum 1688—1723. évi kötetei 139 szöveget tartalmaztak. Tartalmilag vizsgálva a IX. kötet anyagát, itt is, hasonlóan a korábban kiadott kötetekhez, a tételek nagyrésze pénzügyletekhez és adás-vételi problémákhoz kapcsolódik. Ez a jelenség összefügg a zsidóság jogállásával, amely lehetetlenné tette, hogy a zsidóság a társadalmi termelés bármely ágazatában érvényesülhessen. A gyűjtemény 1541-ig kiadott 100 oklevele közül kiemelendő néhány telek- és házvétellel kapcsolatos irat, melyek a temető vásárlással és -gondozással foglalkozó oklevelekkel együtt a településtörténet fontos forrásai. Ugyancsak említést kell tenni néhány olyan iratról, amelyekben már korábban és más forrásokból ismert személyek (Szerencsés Imre, Fekete Mendel, Mendel Jakab stb.) nevével találkozunk. A feltárt oklevélanyagból tájékoztatást nyerhetünk a zsidóknak a vámmal kapcsolatos tevékenységéről, sőt 1707-ből egy Pozsony város megbízásából külföldön tevékenykedő zsidó személyt is megismerünk. Az értékes forráskiadvány használhatóságát nagymértékben emelik a jól használható mutatók; a hely- és névmutatók mellett tárgymutató is all a kötetben búvárkodó kutatók rendelkezésére. Magától értetődik, hogy egy közel hétszáz évet átfogó forráskiadvány még X. kötetének megjelenése után sem mondható befejezettnek. További rendszeres kutatásra, újabb és újabb levéltárak feltérképezésére van szükség, hogy a már megjelent anyaggal együtt az előkerülő új források is hozzáférhetők legyenek. A Magyar—Zsidó Oklevéltár V—IX. kötetei a Conference on Jewish Material Claims Against Germany anyagi támogatásával jelentek meg. Dán Róbert 8 Levéltári Közlemények