Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 311 gá. Az új népbiztosság vezetői Bokányi Dezső és dr. Guth Antal lettek; Fiedler Rezsőt az öt hadügyi népbiztos egyikévé nevezték ki. Megjegyzendő, hogy — az átmeneti állapotra jellemzően — a március 29-én kelt, és a Tanácsköztársaság c. hivatalos lap április 2-i számában megjelent 2. sz. M. N. N. rendeletet (az iskolásgyermekek fogainak kezeléséről) három népbiztos: Bokányi, Fiedler és Guth írta alá. Közülük Bokányi Dezső személyét nem kell bővebben bemutatnunk: kőfaragó, baloldali szociáldemokrata, aki a Tanácsköztársaság bukása után a Szovjetunióba került, és ott a társadalombiztosítás megszervezésében vett részt. Fiedler Rezső vasesztergályos, kommunista: a Tanácsköztársaság megdöntése után emigrált, részt vett a KMP munkájában. Dr. Guth Antal orvos ugyancsak a KMP aktív tagja volt, — ő is emigrált, de az emigrációban eltávolodott a munkásmozgalomtól. A Népjóléti Minisztérium létrehozását kimondó 1918. évi LV. nép törvény és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott rendelet célkitűzései érdemben a Tanácsköztársaság kikiáltása után is érvényben maradtak, bár e rendeletek maradéktalan végrehajtására már nem került sor. összegezve a Tanácsköztársaság idevágó rendelkezéseit, azt látjuk, hogy a 6625/1918. M. E. sz. rendelet I. címében A—G alatt felsorolt ügycsoportok közül csak a D alatti, a népfogyasztási szükségletekkel (lakásügyi és zálogházi ügyi) foglalkozó csoport nem ment át a népbiztosság hatáskörébe, — de a többi ügycsoport hatásköréből is kikerültek az annak idején a Belügyminisztérium tiltakozása ellenére is beolvasztott, várospolitikai kihatású ügykörök. Az új rendelkezések szerint a város- és községpolitika irányítása a Belügyi Népbiztossághoz került, a lakásügyek intézését viszont a Szociális Termelés Népbiztossága (a Kereskedelemügyi Minisztérium utóda)

48

/

51 vette át. Viszont a gyógyfürdők és üdülőtelepek kezelésének ügye, melyben pedig a 6625/1918. ME. sz. rendelet a Népjóléti Minisztériumnak még csak hozzászólást biztosított, a Földművelésügyi Népbiztosságtól teljes egészében a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság hatáskörébe került. A Népbiztosság hatásköre azonban csakhamar tovább változott. Május 20-án ui., a Népgazdasági Tanács felállításakor a Forradalmi Kormányzótanács ezt kimondó XCVIL sz. rendelete a „munkásvédelem" ügycsoportját a Tanács alá rendelte. A Tanács május 29-i 2. N. T. sz. rendelete ennek az ügykörnek ellátásával a 8. főosztályt bízta meg. Ez a Népbiztosság hatáskörét jelentősen csökkentette, formailag azonban még továbbra is mint Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság működött s rendeleteit is e címen bocsájtotta ki egészen június 24-ig, mikor is a Tanácsok Országos Gyűlésének Központi Intézőbizottsága a Népbiztosság nevét Népjóléti és Közegészségügyi Népbiztosságra változtatta, egyben egyedüli vezetőjéül dr. Guth Antalt nevezte ki.

49 Ettől kezdve a népbiztosság rendeletei is — a számozás folyamatosságának fenntartása mellett — N. K. N. jelzéssel jelentek meg. Az egyes ügycsoportok tevékenysége és szervezete az alábbiakban ismertethető: Munkaügy. Levéltári adatok hiányában sajnos nem tudjuk nyomon követni a munkaügyi ügycsoport kiépülését. Megnehezíti helyzetünket az, hogy a ter^/a Lásd a Forradalmi Kormányzótanács X. sz, rendeletére a lakóházak köztulajdonba vételéről. Tanácsköztársaság c. hivatalos lap (a továbbiakban: TK) 1919. márc. 27. (2. sz.) 49 TK, 1919. jún. 27. (77. sz.)