Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyarországi levéltári anyag feltárása a XIX. század elején / 63–112. o.

Kovachich Márton György és a magyarországi levéltári forrásanyag feltárása 89 500 államjogi és közjogi'érdekű irat másolatait készíti el: részben meglevő gyűj­teményeit kívánja bővíteni velük, részben Bécsben készül kiadványt publikálni belőlük. Az 1814. év utolsó napján érkezik fia után Zágrábba, ahol a püspök vendégeként a püspöki levéltárat rendezi, egy emlékiratot is készítve erről a mun­káról; József befejezi jogi tanulmányait, s minit esküdt jegyző működik. Nem mulasztja el azit sem, hogy minden lehető alkalommal igyekezzék előmozdítani a fővárosi gyűjtemények gyarapítását: így miikar egy zágrábi kanonoknál sajátmaga készítette precíz tengeri hajómodelleket fedez feli felhívja a nádor figyelmét a múzeumnak való megszerzésük lehetőségére. A fővárosba egyelőre nem kívánnak visszatérni; útlevélikérelmükat már benyújtották a kancelláriához, s az idős tudós arra készül, hogy az 1815. évben fiával együtt Dalmácián át Ra­guzáig utazzék, ahol ia telet levéltári kutatásokkal töltik majd el; a következő nyáron Itáliát kívánják bejárni, onnan Franciaországon át Londonig haladná­nak, s végül Németországon át térnének haza. 75 Kovachich rendkívüli expedíciójának terve mékán kelt feltűnést. 1813-ban — akkor merült fel először a külföldi út gondolata — Verhovácz püspök dicséri meg a szándékot, célozva azonban árira, hogy az út hatalmas költségeinek fe­dezésére nem vállalkozbatik. 76 Berzeviczy Gergely is örömmel fogadja a hírt, s kéri Kovachichot, figyelje meg az őt érdeklő jelenségeiket is. Franciaországból a tömegek helyzetére, az egyes társadalmi rétegek jogaira kíváncsi — lényegében arra, milyen az a társadalmi rend, amelyet a forradalom létrehozott; Angliá­ból a rendszer végső céljára, kilátásaira. 77 Vurum József 1815-ben már aggályo­sabban nyilatkozik az út tervéről: nem látja értelmét egy itáliai utazásnak, s még kevésbé annak — amire, úgy látszik, Kovachich fia pályája érdekében gon­dolt — bogy esetleg ott is maradjanak. 78 A kancellária, ahová Kovachich út­levélkérelmét beterjesztette, szintén aggáilyoskodik, s a nádortól kér tájékozta­tást, mennyire haladt Kovachich a rábízott munkálatokkal, s ez a külföldi út valóban niegfelel-e az expedíció elé kitűzött célnak. A nádor pártolja Kovachich tervét: eddigi útjai során sok anyagot gyűjtött a bandériumokra s az ország védelmére vonatkozólag, írja válaszában, s a külföldi levéltárak átkutatása — ahol sok vonatkozó dokumentum lappang — igen hasznosnak ígérkezik. 79 Az út­levél azonban késlekedik, s Kovachich egyelőre lemond tervéről — aminek oka az is lehet, hogy nem sikerük pártfogót találnia, aki az út költségeit fedezze, így az útlevél már Pesten találja őket (ahová 1815 decemberében érkeztek visz­sza), s egyelőre nem is kívánnak élni vele — legalábbis addig nem, míg József 75 Erről az útról is a fent id. források szólnak: OSzK. Kt. Quart. Lat. 57. ff. 2-—16. és Oct. Lat. 7. (A diárium a zágrábi tartózkodás alatt szakadt meg.) Kovachich levele fiához Körmendről: OSzk. Kt. Quart. Lat. 2362. 101. sz. Az útlevél megszerzésére vonatkozó íratok: ÜL. Magyar Kancelláriai lt. Acta generalia 12 388, 14 072, 14 953, 15 906/1815., 463, 649/1816. 76 OSzK. Kt. Fol. Lat. 1651. f. 127. 77 Uo. f. 124. Különösen érdekesek Berzeviczy Franciaországra vonatkozó megjegyzései. Ügy gondolja, írja, hogy Franciaország ereje abban gyökerezik, hogy a nép, mely a piramis alapja, sokkal jobb helyzetben van, mint azelőtt. Szeretné tudni: hogyan él a falusi? hogyan a városlakó? Melyek a személyes jogok, a tulajdonjogok? Melyek a nép terhei? ugyanazok-e mint a felső osztályokéi? Mi az, ami a feudális rend helyét elfoglalta? Anglia fő problémáját Berzeviczy abban látja, hogy ez az ország egyedül tengeri fölény révén tartja fenn magát, ez pedig nem tarthat örökké. 78 K. M. Gy. levelezése. 26. ff. 80—81. 79 OL. Nádori levéltár. Politica. 1750/1815.

Next

/
Thumbnails
Contents