Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Föglein Antal: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása / 32–62. o.

54 Föglein Antal A Hajdú kerületnek Hajdúböszörményben 1820. június 23-án hozott statútuma megemlíti a levéltárnokot is. A levéltárnokot a főkapitány kijelölései alapján a hajdúkerületi tisztviselők, a városi hatóságok, a nemesek s a kebelbéli hajdúság a közgyűlésen választják.

184 5, Evvel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy a vármegyei levéltárnok tulajdonképpen kinevezés útján került a tisztségébe. Nem lévén az autonom vármegye régi szervezetében gyökerező tisztség, természetes, hogy a főispán magának követelte a kinevezés jogát, mint ahogyan a XVIII. század folyamán a levéltár tulajdoniképpeni felelős gondozójának, a főjegyzőnek kinevezését is főispáni jognak tartották, a század utolsó évtizedeitől kezdve legfelsőbb helyen tőle el is várták, sőt számon is kérték. A kinevezés százados szokássá válván a vármegye főlevéltárnoka egészen 1950-ig főispáni kinevezés útján került a tisztségébe. De miként a notariusi tisztségnél ís tapasztalhattuk, hogy a vármegyék, legalábbis egyesek, a főispáni kinevezéssel szemben a vármegye autonóm hatáskörébe tartozónak jelentették ki a nótáriusok választását, éppígy, egyes vármegyék a levéltárnoki tisztség betöltésiét is a saját akaratuk nyilvánításával, tehát választással akarták eszközölni és eszközölték is több esetben. Így látjuk, hogy Záthureczky István Turóc vármegye elíső levéltárnoka, a közgyűlés választása útján nyerte el 1793nban tisztségét.

185 Csiszár András, az első hajdúkerületi levéltárnok „választásáról már fentebb szólottunk. Dankó János, Arad vármegye levéltárnoka is 1821-ben „electus" és az 1828. május 12-i restauratión is ugyancsak három jelölt közül „közegyezésisel kikiáltatott."

183 Ugyanilyen .kiáltásról, tehát választásról van adatunk Nógrád vármegyéből is. Választás útján töíkötte be a tisztséget — mint fentebb láttuk — már 1796-ban is,

187 és ugyanezt olvassuk a vármegye 1828. október 8-i jegyzőkönyvében is: „Ö méltósága (a főispán) az eddig volt Levél Tár gond-viselőjében Nagy Ferenczben, a Tettes statusokénak tellyes megél égedésöket és, hogy tovább is ugyanezen Hivatalban megtartani kívánnák, tapasztalván, minekutánna ez úttal is ugyan annak; tellyes megegyezéssel kikiáltatott, abba tovább is megerősítette", tehát a választást jóváhagyta.

188 Arad és Nógrád vármegyék voltak különben azok a vármegyék, miként láttuk, amelyek a jegyzői tisztség betöltésénél is a választást tartották jogosnak, és nem a főispáni kinevezést. Választást látunk Krassó vármegyében is. Itt a reincotporatio óta a notariiatus mindegyik tagját, s így (akkor még) a levéltárnokot is, mindig a főispán nevezte ki. Báró Forray András főispáni helytartó azonban az addigi levékárnokot, Marsovszky Istvánt, nem találván megfelelőnek, egy, szerinte, alkalmasabb egyént akart kinevezni az 1829. október 28-ára hirdetett restauráción s ezt a megelőző konferencián be is jelentette. A vármegye nemessége azonban ragaszkodott Marsovszkyhoz, aki már harminc éven felül szolgálta a vármegyét és a restauráción úgyszólván egyhangú felkiáltással őt választotta meg. A jegyzőkönyvi kivonat legfelsőbb helyre küldetvén, ott megütköztek a főispáni helytartó engedékenységén, és ennek igazoló jelentést /kellett tennie.

189 Választás útján nyerte el tisztségét Torna vár184 Kolosváry—Óvári i. m. III. k. 530. 1. 183 OL, HTT, PC 1794. 54 : 3. 186 Uo. 1828. 1 :321. 187 Uo. 1797. 2 :34. 188 Uo. 1828. 1 : 322. *