Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Szedő Antal: Levéltári filmezés / 3–16. o.
4 Szedő Antal 3. Használják-e önöknél a mikrofilmet tudományos kutatások céljaira? Vagyis azért, hogy a kutatók használhassanak olyan iratokat is, melyeket nem a lakhelyükön, hanem másutt, más levéltárban, vagy esetleg más országban őriznek? 4. Akár biztonsági okokból, akár kiegészítés (tudományos kutatás) céljaira történik a mikrofilmezés, egy témára (ideértve az ország történetét) vonatkozó iratokat, vagy pedig egész foridokat mikrofilmeznek? Melyik eljárást részesítik előnyben? 5. Elvi vagy pénzügyi akadályai vannak egyes iratok, egy témára vonatkozó iratok vagy egész fondok fényképezésének? (Eddigi tapasztalataink szerint általában egész fondok filmezése ütközik akadályokba, mert egyes levéltárak úgy gondolják, hogy elvesztik a szabad rendelkezés kizárólagosságát az iratok, fondok felett, amennyiben ezeket mikrofilm alakjában átengedik más levéltáraknak, intézményeknek vagy országoknak.) II. A mikrofilmek használata 6. Abban az esetben, ha a kutató rendel és kap mikrofilmeket egy bizonyos kutatási témára, van-e kizárólagos joga a mikrofilmek használatára és ha igen, mennyi ideig? 7. Milyen segédletek (leltárak) könnyítik meg önöknél a mikrofilmek használatát? Kérem, szíveskedjék részletesen leírni ezt a segédletet. Mi az a legkisebb levéltári egység, melyet a segédletek alapul vesznek? 8. Észlelhető-e a kutatóknál idegenkedés a mikrofilm használatától vagy túlságos ragaszkodás az eredeti iratok használatához? Véleménye szerint mi az oka ennek a magatartásnak? (Pl. a mikrofilmeknél rendelkezésre álló segédletek elégtelensége, vagy a leolvasógépek használatának fárasztó volta?) 9. A levéltári másolatok, fotókópiák jogerejének kérdésében mi az önök gyakorlata? Egy fotókópia magában is jogérvénnyel bír-e, vagy pedig érvényesítési záradékkal kell ellátni? 10. Véleménye szerint egy levéltár, amelyik más országban őrzött iratokról mikrofilmeket őriz, jogosan ad-e ezekről mikrofilm-másolatokat egy harmadik országnak? * A kérdőívre a következő országok központi levéltári szervei, ill. egyes levéltárai küldtek be válaszokat. Európából Anglia (Public Record Office, London; Scottish Record Office, Edinburgh); Ausztria (österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Wien); Belgium (Archives Générales du Royaume, Bruxelles); Csehszlovákia (Archivni Správa, Praha); Finnország (Archives Nationales, Helsinki); Franciaország (Archives Nationales, Paris); Hollandia (Algemeen Rijksarchief, s' Gravenhagen) ; Jugoszlávia (Arhiv Jugoslavije, Beograd); Lengyelország (Direction Generale des Archives, Warszawa); Luxemburg (Archives de l'État, Luxembourg); Német Szövetségi Köztársaság (Bundesarchiv, Koblenz; Niedersächsisches Staatsarchiv, Hannover; Generaldirektor der Staatlichen Archive Bayerns, München); Románia (Direction Generale des Archives, Bucuresti); Spanyorország (Inspección Central de Archivos, Madrid); Svájc (Vereinigung Schweizerischer Archivare); Svédország (National Archives, Stockholm); Szovjetunió (Direction Generale des Archives de l'URSS); — Amerikából Bolívia (Archivo Nacional de Bolívia); Chile (Archivo Nacional, Santiago); Costa Rica (Direccion General de los Arhivos Nacionales, San Jose); Haiti (Archives Nationales d'Hairi); Kanada (Publiques Archives de Canada); Mexikó (Archivo General de la Nacion, Mexico); — más világrészekből Ghana (National Archives of Ghana, Accra); India (National Archives of India, New-Delhi); Izrael (The Central Zionist Archives, Jerusalem); Malaysia (National Archives Malaysia); Malgas Köztársaság (Service des Archives et de la documentation de la République Malgache); Nigéria (National Archives, Ibudan); Üjzéland (National Archives, New Zeland). Mindezek felhasználásával az alábbi szöveget terjesztettük a kongresszus elé: Bevezetés A mikrofilmekről szóló hasonló referátumokat, értekezéseket szokás azzal kezdeni, hogy a mikrofilmet először a német—francia háborúban, Párizs ostrománál, 1871-ben alkalmazták. A levéltári mikrofilmezés .minidenesetre sokkal újabb keletű. A levéltárakban e század harmincas éveiben kezdték a kutatók