Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Föglein Antal: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása / 32–62. o.

40 Föglein Antal sor elején állott 1, az udvari consiliarius (Hofirath) 2, Helyttartótsaíniácsi, a gu­berniumi és a .kamarai consiliarius 3, Udvari titkár, első alispán, minthogy mindkettő királyi tanácsosi ranggal bírt 4, Helytartótanácsi vagy guberniumi' titkár, 'másodalispán, kamarai adjunctus 5, Udvari fogalmazó, helytartótanácsi protocollista (az ülési jegyzőkönyvek vezetője), vármegyei főjegyző, vármegyei perceptor és főszolgabíró 6, Helytartótanácsi vagy guberoiumi fogalmazó 7, Vármegyei aljegyző, vármegyei ügyész és (al)szolgjabíró 8, Vármegyei regestra­tor (levéltárnok) 9, Kormányszéki kancellista 10, Királyi biztosi (kancellista 11, Vármegyei kancellista. 44 A Turóccal egyesült Zólyom vármegyében 1787-ben a már említett Kankay Sámuel, az Árvával egyesült Liptó vármegyében Szent-Ivány Mátyás, Gömör— Kisbont vármegyében Isaák Sámuel, Hont vármegyében Hodossy Károly, So­mogy vármegyében Csapody Gábor volt a levéltárnok. 45 Zala vármegyében Botka Mihály másodaljegyző jelöltetett ki e tisztségre; 46 Bács vármegyében Gombos Ferencz, Krassóban Úrik András, Temesben Páva Ignácz másodaljegy­zők minősíttettek át; Torontál vármegyében, nem lévén még másodaljegyzői tisztség, új levéltárnokot kértek. 47 Heves vármegyében 17884>an Mocsányi Sán­dor szerepel mint a vármegye archivariusa. 48 A Jászkun kerületekben 1789-ben Kalmár Imre. 49 3, II. József (rendszerének bukása után visszatért a régi állapot és az 1790. április 19-i 6394. sizámú Benignum Decretum a personalis statust az 1784. évi­nek megfelelően szögezte le. Eltűntek a rendszeresített regestratorok és megint csak a főnotarius, :az első és második vicenotarius gondjaira bízatott a levéltár. De a külön levéltári tisztviselő előnye már annyira a köztudatba ment, hogy a váaimegyék maguk siettek e tisztviselői állást és most már végérvényesen, életbe léptetni. Pest vármegye 1790. március 234 restaurációján újra megerő­sítette addigi registratorát, Ballla Gábort, 50 aki azután több, egymás után követ­kező restauiríation, már mánt levéltárnok, újból megerősíttetett. Legutolsó ily megerősítése alkalmával, 1829-ben már iriint „főlevéltámok" szerepelt. Baliá­nak 1832. június 24-én bekövetkezett halála után, az ugyanazon évi restauratión Kecse Péter, addigi allevéltárnok, lett az utóda, aki azután 1849-ig volt a vár­megye főlevéltárnoka. 51 Ugyancsak 1790-iben Szatmár vármegye 300 frt évi fizetéssel szintén re­gestratort alkalmazott, „cuius mumus aintea (tehát a II. József előtti alkotmá­nyos időben) non praeexistebat" s ezt a helytartótanács már nem kifogásolta. 5 * Borsod vármegye is megerősítette ugyanekkor állásában Szécfoy Pétert, az addigi levékámalkát, 53 Zala vármegye főispánja a vármegye rendéinek (kívánságára az ugyanazon év szeptember 9-i »közgyűlésen Deák Péter évi 300 frt fizetéssel 43 Uo. (11 900/1786. sz.) 44 OL, HTT, Gremiale 1787. 85 : 3. 45 OL, HTT, PC 1787. 13 : 1—172. * Uo. 47 Uo. 48 OL, HTT, PC 1790. 124 : 1. 49 Uo. 50 Galgóczy i. m. 52—58. 1. 51 Uo. 52 OL, HTT, PC 1791. 22 :162. 53 Alispáni 22 428/1928. sz. értesítés (1127/1928. OL sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents