Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 1. - Föglein Antal: A vármegyei levéltárosi állás kialakulása / 32–62. o.

A vármegyei levéltárosi állás kialakulása ' 35 az egyik legelőkelőbb kormányzási szervezetnek, a magyar kamarának is, mégpedig az 1720-ban kelt azon királyi utasítás alapján, amely szerint a registraturától elkü'löníitve egy külön szakképzettséggel bíró (quempiam in antiquitadbus et constitutioinibus, historiisque regni versatum virum) egyént „sob tkulo archivarii" kellett alkalmazni,

12 s az első ilyen levéltárnokká 1738. október 21-én Rajcsányi Ádám inevezetett ki, akinek feladata volt a régi okleveleknek és iratoknak áttanulmányozása és feldolgozása, tehát rendezése.

13 De nemcsak a központi kormányzási szervezet kebelében felhalmozott iratok őrzését és kezeléset bízták már külön levéltárnolkra. Beszterce város 1770. január 10-i jelentése szerint, a többi szász városokéhoz hasonlóan, ennek a városnak a levéltárát is már esküt tett levéltárnok gondozta.

14 S már a családi, tehát a magániratokat tartalmazó levéltárakban is feltűnt ebben áz időben az „Archivarius". A herceg Esterházy család már 1738-ban külön levéltárnokot akart családi iratainak gondozására; sőt magával az említett Rajcsányi Ádámmal, az „archivarius Hungaricus"-sal is tárgyalt, mielőtt ez a kamiara levéltárát átvette.

15 1767-ben a herceg már kát „Archivs-cancellistá"-t s egy „Arűhivs-accesísistá''-t alkalmazott. 1776-ban a hercegi ,,archivum"-rnak már öt hivatalnoka volt.

16 Az akkor még köznemes Festetics Kristóf is már 1765-ben, végrendeletében, külön levéltárnok tartására hívta fel a fiait,

17 s ezek közül Pál, aki maga is kiváló fontosságot tulajdonított a levéltárnak s abban feltétlen rendet akart tartani, de meg atyja óhajának is eleget akart tenni, 1770Hben esküvel lekötött külön levéltárnokot szerződtetett is.

18 A legelső adatot, amely szerint már vármegye is külön levéltárnokot alkart, Zólyom vármegyéből bírjuk. Ez a vármegye már 1770-ben felírt a helytartótanácsihoz, s a levéltár rendes vezetésére külön tisztviselők engedélyezését kérte.

19 1771. február 8-án Komárom vármegye is engedélyt kért, hogy a jegyzői tisztségen kívül levéltárnokot is tarthasson (praeter pnaescriptum Notariatus Officium de sialarisato quoque Archivario providere integrum sit). A felelet természetesen elutasító volt, s a vármegye jegyzői szigorú utasítást íkapitak a levéltári 12 Herzog József: A magyar kamarai levéltár története. LK 1929. 1—52. 1. 13 Eckhardt Ferenc: A magyar kamarai levéltár szervezése a XVIII. században c. cikke szerint (Magyar Könyvszemle 1915. 151—169. 1.) e Rajcsányi Ádám lenne nemcsak Magyarországon, de az egész Habsburg monarchiában is az első „állandó", tehát köztisztviselő — levéltárnok. Szerintünk azonban a fentebb említett szepesi kamarai levéltárnok, név szerint Ihász Antal, tekintendő a legelső köztisztviselő-levéltárnoknak, aki vagy 120 évvel előbb viselt már ily conservatori tisztséget. 14 Illésy József: Az erdélyi levéltárak 1770-ben. Századok 1904. 438. 1. 15 Eckhardt i. m. 16 A hercegi levéltár szíves közlése. 17 A Pesten 1765. szept. 20-án kelt végrendeletnek, amellyel Pál fia javára hitbizományt alapít, 10. pontja: „Hogy pedig az Archívum jó rendben tartassák, illyen Tanácsot adok Fiaimnak: Fogadjanak egy salariatus és ezen szolgálatra hittel lekötelezendő Archivar'mst, akinek kötelessége legyen az Archivumban lévő Levelekre vigyázassál lenni, hogy az Levelek Regestrum szerint való Rendben és számban tartathassanak, semmi azokbul el ne vesztegetődhessék és akinek minemű Levelek ki adattatnak, azokrul adandó Reverzális szerint, meginten az- Archivarius által recipiáltassanak. Igyekezzék pedig, mindenik Fiam, nagyobb megvilágosíttására és manutentiójára másutt is a Leveleket kikeresni és azokat is az Archivumban betenni:" Ld. az eredeti végrendeletet: OL, Magyar Kancellária (a továbbiakban: MK), AG 1783: 2020. sz. 18 Szabó Dezső: A herceg Festetics család keszthelyi levéltára. LK 1925. 95. 1, 18 Főglein Antal: Zólyom vármegye levéltára. LK 1923. 154. 1. 3*