Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

320 Bognár Iván és földműves tanácsok felügyelete alá utalta. A felügyelet gyakorlásának módját az illető tanácsok állapítják meg. Az intézeteket, alapokat, alapítványokat meg kellett hagyni eddigi rendeltetésükben. A tanácsok nyolc napon belül kötelesek voltak az M. N. N.-nek jelentést tenni a rendelet végrehajtásáról. A rendelet ha­tálya a közegészségügyi, hadigondozó és gyermekvédelmi intézetekre, alapokra stb. nem terjedt ki. 72 A szorosan vett népjóléti igazgatás körébe vágó feladatok közül megemlít­hetjük még a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján kelt F. K. II. sz. rende­letet, mely eltiltja a szeszes italok kimérését, forgalombahozatalát és fogyasztá­sát, valamint a M. N. N. 16. sz. rendeletét az Alkoholellenes Tanács felállítá­sáról. 73 Hadigondozás. A F. K. LX. sz. rendelet, mely elrendelte — többek között — a hadigondozással foglalkozó intézetek, intézmények stb. köztulajdonba véte­lét, április 17-én jelent meg. Több mint egy hónap múlva, május 21-én tették közzé a F. K. CIII. sz. rendeletét, mely a hadigondozással kapcsolatos ügyeket, továbbá a Hadsegélyező Hivatalnak és az Országos Hadigondozó Hivatal inté­zeteinek és intézményeinek ellenőrzését és felügyeletét is a M. N. N. hatáskörébe utalta. A rendeletből az is kitűnik, hogy eddig az időpontig a hadigondozás ügye a Forradalmi Kormányzótanács elnökének hatáskörébe tartozott (ami egyébként természetes is, hiszen ezt az ügyet azelőtt a miniszterelnökség intézte). Mi történt a két időpont között? Az április 19-én megjelent 10. M. N. N. sz. rendelet alapján 24 óra alatt össze kellett írni mindazokat a proletár hadi­rokkantakat, özvegyeket és árvákat, akik rokkantsági, özvegyi vagy árvaellátá­si illetményeiken felül semmiféle segélyben nem részesültek és keresettel vagy jövedelemmel nem rendelkeztek. Azokat is összeírták, akik az Országos Hadi­gondozó intézetben voltak elhelyezve. Ugyanezen a napon jelent meg a Nép­szavában Szamuely Tibornak, a rokkantügyek teljhatalmú intézésével megbízott népbiztosnak I. számú parancsa, melyben elrendelte, hogy a 100 %-os rokkantak évi rokkantsági járuléka 4800 K legyen, a különböző intézetekben gondozott hadirokkantak élelmezését javítsák meg és az érdekelt hatóságok vessenek véget a rokkantak iránti rosszakaratnak és nemtörődömségnek. 74 Nem tudjuk, hogy Szamuely Tibort mikor nevezték ki erre a posztra, le­hetséges, hogy a Kormányzótanács április 18-i ülésén. Szamuelyt ugyanis min­dig oda állították, ahol a legsürgősebb intézkedésekre volt szükség. Márpedig a rokkantakkal kapcsolatban éppen erre volt szükség. A Kormányzótanács ülé­sén ugyanis Pogány hadügyi népbiztos a katonai fegyelem megteremtéséről szólva felvetette, hogy a leszerelt katonák által megtartott ruházatot és fegy­verzetet, ha kell erőszakkal is vissza kell szerezni. Ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hogy ez egyben ürügyül fog szolgálni a rokkantak fegyverektől való megfosztására. Erre azért volt szükség, mert a Rokkantak Szövetsége hajlamos­nak mutatkozott az erőszakos fellépésre követelései érdekében. 75 Szamuely II. 72 E rendelkezés alapja a Forradalmi Kormányzótanács LX. sz. rendelete volt, mely — az anya- és gyermekvédelem, valamint a hadigondozással együtt — a közjótékonyság céljaira szol­gáló intézeteket, alapokat, alapítványokat stb. is a Tanácsköztársaság kezelésébe helyezte. 73 TK, 1919. ápr. 30. (31. sz.) 74 Közli: MMTVD 6/A. k., 266. old. (265. sz. dokumentum jegyzete.) 75 A Forradalmi Kormányzótanács üléseinek jkvei. 1/b: 215—217. old. Gyorsírói fel­jegyzés. Közli: MMTVD 6/A. k., 252. old.

Next

/
Thumbnails
Contents