Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.
320 Bognár Iván és földműves tanácsok felügyelete alá utalta. A felügyelet gyakorlásának módját az illető tanácsok állapítják meg. Az intézeteket, alapokat, alapítványokat meg kellett hagyni eddigi rendeltetésükben. A tanácsok nyolc napon belül kötelesek voltak az M. N. N.-nek jelentést tenni a rendelet végrehajtásáról. A rendelet hatálya a közegészségügyi, hadigondozó és gyermekvédelmi intézetekre, alapokra stb. nem terjedt ki. 72 A szorosan vett népjóléti igazgatás körébe vágó feladatok közül megemlíthetjük még a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján kelt F. K. II. sz. rendeletet, mely eltiltja a szeszes italok kimérését, forgalombahozatalát és fogyasztását, valamint a M. N. N. 16. sz. rendeletét az Alkoholellenes Tanács felállításáról. 73 Hadigondozás. A F. K. LX. sz. rendelet, mely elrendelte — többek között — a hadigondozással foglalkozó intézetek, intézmények stb. köztulajdonba vételét, április 17-én jelent meg. Több mint egy hónap múlva, május 21-én tették közzé a F. K. CIII. sz. rendeletét, mely a hadigondozással kapcsolatos ügyeket, továbbá a Hadsegélyező Hivatalnak és az Országos Hadigondozó Hivatal intézeteinek és intézményeinek ellenőrzését és felügyeletét is a M. N. N. hatáskörébe utalta. A rendeletből az is kitűnik, hogy eddig az időpontig a hadigondozás ügye a Forradalmi Kormányzótanács elnökének hatáskörébe tartozott (ami egyébként természetes is, hiszen ezt az ügyet azelőtt a miniszterelnökség intézte). Mi történt a két időpont között? Az április 19-én megjelent 10. M. N. N. sz. rendelet alapján 24 óra alatt össze kellett írni mindazokat a proletár hadirokkantakat, özvegyeket és árvákat, akik rokkantsági, özvegyi vagy árvaellátási illetményeiken felül semmiféle segélyben nem részesültek és keresettel vagy jövedelemmel nem rendelkeztek. Azokat is összeírták, akik az Országos Hadigondozó intézetben voltak elhelyezve. Ugyanezen a napon jelent meg a Népszavában Szamuely Tibornak, a rokkantügyek teljhatalmú intézésével megbízott népbiztosnak I. számú parancsa, melyben elrendelte, hogy a 100 %-os rokkantak évi rokkantsági járuléka 4800 K legyen, a különböző intézetekben gondozott hadirokkantak élelmezését javítsák meg és az érdekelt hatóságok vessenek véget a rokkantak iránti rosszakaratnak és nemtörődömségnek. 74 Nem tudjuk, hogy Szamuely Tibort mikor nevezték ki erre a posztra, lehetséges, hogy a Kormányzótanács április 18-i ülésén. Szamuelyt ugyanis mindig oda állították, ahol a legsürgősebb intézkedésekre volt szükség. Márpedig a rokkantakkal kapcsolatban éppen erre volt szükség. A Kormányzótanács ülésén ugyanis Pogány hadügyi népbiztos a katonai fegyelem megteremtéséről szólva felvetette, hogy a leszerelt katonák által megtartott ruházatot és fegyverzetet, ha kell erőszakkal is vissza kell szerezni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez egyben ürügyül fog szolgálni a rokkantak fegyverektől való megfosztására. Erre azért volt szükség, mert a Rokkantak Szövetsége hajlamosnak mutatkozott az erőszakos fellépésre követelései érdekében. 75 Szamuely II. 72 E rendelkezés alapja a Forradalmi Kormányzótanács LX. sz. rendelete volt, mely — az anya- és gyermekvédelem, valamint a hadigondozással együtt — a közjótékonyság céljaira szolgáló intézeteket, alapokat, alapítványokat stb. is a Tanácsköztársaság kezelésébe helyezte. 73 TK, 1919. ápr. 30. (31. sz.) 74 Közli: MMTVD 6/A. k., 266. old. (265. sz. dokumentum jegyzete.) 75 A Forradalmi Kormányzótanács üléseinek jkvei. 1/b: 215—217. old. Gyorsírói feljegyzés. Közli: MMTVD 6/A. k., 252. old.