Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 309 nyozásokról. A hivatal a Vilmos császár út 37. sz. alatt működött és az 1918. évi Tiszti Cím- és Névtár adatai szerint 87 alkalmazottja volt, — ebből 25 volt a kinevezett, 62-t pedig más munkahelyről osztottak be. A hivatalban különben — melynek élén Teleki Pál állott, helyettes vezetője Petri Pál volt — már korán megindult a forradalmi erjedés. Rögtön az őszirózsás forradalom másnapján, november 1-én a Rokkantak Szövetsége bizalmi férfiakat küldött a hivatalhoz: a Szövetség képviselője a hivatalnál Horovitz Gusztáv lett. A Szövetség súlya a forradalom után jelentősen megnövekedett: a rokkantak tömegesen léptek be (a rokkantak száma csak Budapesten mintegy 16 ezerre volt tehető). A Szövetség tagjai részben tagjai voltak a Leszerelt Katonák és Altisztek Szövetségének is. A Rokkantak Szövetségében a kommunisták lettek a vezetők: már 1918 novemberében kikényszerítették, hogy a Hadigondozó Hivatal élelmezési osztályának vezetőjét, Krolopp Alfréd gazdasági igazgatót eltávolítsák és helyébe Mauthner Istvánt nevezzék ki. (Mauthner később is a Népjóléti tisztviselője maradt, 1920-ban ő volt a kórházélelmezési osztály vezetője.) A sikeren felbátorodva, most már az egész vezetőség eltávolítását követelték, „arisztokratáknak" nevezvén őket. Az akciót a kormány is támogatta, mire a régi tisztviselők otthagyták a hivatalt (munkamoráljukra jellemző, hogy egyes aktákat sokszor 16 hónapig is elintézetlenül hagytak: a számvevőségnél kb. 60 ezer akta hevert elintézetlenül). Közülük 1919 februárjában már csak Teleki Pál dolgozott mint elnök és Petri Pál mint elnökhelyettes mindaddig, míg a február 16-i tömegfelvonulás őket is el nem távolította addigi helyükről. A hivatal élére ezután Báron Ferenc, a kormány által kinevezett kormánybiztos került, aki maga is a Rokkantak Szövetségének volt egyik vezető embere." Több ügykört a minisztérium március 21-ig, a Tanácsköztársaság megalakulásáig nem is vett át. A 6625/1918. M. E. sz. rerdelet IV. címe alapján ugyan kiadatott egy rendelet, mely szerint az egészségügyi igazgatást a Népjóléti Minisztérium átveszi a belügytől, de ez már a Tanácsköztársaság alatt került végrehajtásra.

45 Vitás kérdés még, hogy a minisztérium segédhivatala mikor és hogyan alakult ki. Ismerünk adatokat a Tanácsköztársaság kikiáltásának napjáról keltezve, Trettina Árpád segédhivatali főigazgató aláírásával (őt egyébként a Belügyminisztériumtól vették át), vannak kérvények segédhivatali állások iránt, de ezeket már csak a Tanácsköztársaság alatt intézték el.

46 Így ez a kérdés jelenleg még nem dönthető el. Fejezetünk végéhez érkeztünk. Az őszirózsás forradalomnak és a reá épült rendszernek el kellett buknia a megoldatlan (és részben megoldhatatlan) problémák súlya alatt. E problémákra nagyon jellemző és a minisztérium működésének mintegy epilógusaként tárgykörünkbe is vág a munkanélküliek tüntetése a Várban, a Népjóléti Minisztérium előtt március 19-én, tehát két nappal a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően. A Népszava tudósítása szerint a mun44 Éliás Jenő: A m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumról (gépírásos kézirat lt. o.). A Hadigondozó Hivatal elnöke előbb Tisza, később Teleki Pál volt. Teleki, mint a hivatal elnöke jogtalanul 30 ezer koronát adott a Honvéd Újságnak a rokkantak segélyalapjából. Lásd O. L., M. T. jkv. 1919. jan. 18. — 40. p. * A munkaügyi és népjóléti miniszter 1919. évi 687. ein. sz. körrendelete valamennyi tör\ényhatósághoz. A körrendelet közli, hogy az egészségügyi igazgatás márc. 28-i hatállyal kerül át a minisztériumhoz. A körrendelet kelte 1919. márc. 18.