Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Bognár Iván: A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete, 1917–1919 / 293–343. o.

A Népjóléti Minisztérium és a Népjóléti Népbiztosság szervezete 1917—1919 301 a párt fog rendelkezni. Ugyanakkor — többi között — megkapta a párt a Belügyminisztérium egyik államtitkárságát is.

31 Másnap, november 26-án a minisztertanács két államtitkárt nevezett ki a Belügyminisztériumba, mégpedig Bosnyák Zoltánt és Samassa Adolfot.

32 Samassa Adolf az ellenforradalmi időszakban is szerepet játszott (1919. augusztus 7-től 15-ig belügyminiszter volt), Bosnyák Zoltán ellen viszont a Tanácsköztársaság bukása után rögtön megindult a nyugdíjazással végződő fegyelmi eljárás („Bosnyák Zoltán Kunfival és Kun Bélával már a proletárdiktatúra előtt nagyon jó viszonyt tartott fennt... a kommunistákkal ölelkezett, azokat mindig tüntetőleg a leglelkesebben támogatta" — mondotta a vádirat.)

33 Azt hisszük, nem csalódunk tehát, ha ő benne látjuk a Szociáldemokrata Párt részéről javasolt államtitkárt. Erre vall a Népszavában november 27-én „Magánalkalmazotti szociálpolitika" címmel megjelent cikk is, mely a következőket mondja: „ ... a szociális tevékenység ütemének gyorsítására most van szorgos szervezés alatt a Kunfi elvtárs vezetése alatt álló Népjóléti Minisztérium. A minisztertanács elhatározta, hogy megvalósítja Batthyány Tivadar grófnak népjóléti miniszter korában kidolgozott tervezetét a minisztérium hatásköréről... Ezzel a belügyi tárca hatáskörének fele átmegy a Népjóléti Minisztériumba." „A kormány — folytatja a cikk — dr. Bosnyák Zoltán miniszteri tanácsost a Belügyminisztérium államtitkárává nevezi ki. Bosnyákhoz jelenleg a népjóléti ügyosztályokat felölelő főosztályok felülvizsgálata tartozik."

31 2. Alig öt héttel az októberi forradalom után megszületett az 1918. évi IV. néptörvény a munkaügyi és népjóléti igazgatásról. A. minisztertanács december 6-án fogadta el a törvényt, s az két nap múlva, december 8-án lépett életbe. A törvény négy szakaszból állott. Ezek közül az első kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság munkaügyi és népjóléti igazgatása élén a munkaügyi és népjóléti miniszter áll, aki a népkormány tagja. A második szakasz a hatáskörről és a szervezetről intézkedik. Első bekezdésének szövege a következő: „A munkaügyi és népjóléti miniszter hatáskörébe tartozik a munkaügy egész terjedelmében az összes termelési és foglalkozási ágakra nézve, továbbá a munkásbiztosítás és általában a kisebb jövedelmű néposztályok biztosításának ügye, a közegészségügy, a gyermekvédelem, a lakásügy, a zálogházi ügy, a közsegélyezés ügye, a hadigondozás, nevezetesen a hadirokkantak, a hadiárvák és a hadiözvegyek gondozásának ügye, a munkaügyi és népjóléti statisztika. Ezt a hatáskört a kormány rendelettel kiegészítheti." A második bekezdés a minisztérium szervezetéről kiadandó kormányrendelet tárgyában intézkedik. A harmadik szakasz a törvény végrehajtásáról szól. A végrehajtáshoz szükséges fedezetről a pénzügyminiszter gondoskodik a népjóléti miniszterrel egyetértőleg megállapított költségirányzat útján. A negyedik szakasz a törvény hatálybalépésére vonatkozik. Nem szükséges hosszasabban fejtegetnünk, milyen nagy jelentőségű volt az új igazgatási ágazat elismerése és az ,ezt egységes keretbe foglaló minisztérium » O. L., M. T. jkv. 1918. nov. 25. — 1. p. 32 O. L., M. T. jkv. 1918. nov. 26. — 5. p. Figyelemreméltó, hogy a forradalom első hónapjában a minisztertanács majd mindennap ülésezett. «

3 O, L., Népj. Min. ein. 1920 — 1 —89. 34 A cikkben megemlített minisztertanácsi határozat november 8-án született: O. L. M. T. jkv. 1918. nov. 8. — 8. p.