Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

284 Kubinyi András is tekintettel kell lennie. További eredményünk az voít, hogy épp úgy, ahogy nem beszélhetünk egységről a polgárságon belül, a városba beköltöző és beházasodó nemesség sem egységes, hanem vagyoni helyzetének megfelelően olvad be valamelyik városi rétegbe, illetve lép rokoni kapcsolatra annak tagjaival. A nemesség tehát nem külön réteg Budán és Pesten. Bár elég pontosan megkülönböztethetők a polgárságot alkotó rétegek egymástól, a köztük levő választóvonal nem merev. Kisebb mértékben beházasodás (elsősorban özvegyek elvételével), nagyobb mértékben a meggazdagodás tette lehetővé a város alacsonyabb rétegeiből származottaknak a magasabba, esetleg a patríciátusba jutását. Jól menő üzletemberek, kereskedővé vedlett iparosok, hivatali pályát befutó értelmiségiek sikerrel kísérelhették meg az emelkedés útját.

197 Bizonyára nem véletlen, hogy Kanczlyr János több, mint ötven éves korában jutott be először a tanácsba, Harber Mátyás ötvös pedig — fia egyetemi tanulmányai alapján — talán a hatvanat is megközelítette akkor. Mindketten bírák is lettek. Igaz, az is lehet, hogy korábban a városi szolgálat nem érdekelte őket. Azonos rétegből, de idegen városból származó polgár viszont igen egyszerűen juthatott be házasodás révén a főváros valamely rétegébe. Ez azonban demográfiai problémát is vetett fel. A városi lakosság bevándorlók hiányában pillanatok alatt kihalt volna, igen rossz volt a szaporodási arány. Sokkal inkább kell azért a bevándorlókkal, mint az elköltözőkkel számolnunk. A helynévből képezett vezetéknevek vizsgálata Budán és Pesten is azt mutatja, hogy jelentős a bevándoroltak aránya. Anélkül, hogy erre itt módunk lenne részletesen kitérni, röviden megjegyezzük, hogy mindkét városban a magyar lakosságnak kb. egyharmada a környező megyékből származott, míg a következő legnagyobb csoport a Déldunántúl néhány megyéjéből jött a fővárosba. ,9e A fenti gazdaságtörténeti, társadalomtörténeti és demográfiai elemzéseket a genealógiai kutatás nélkül lehetetlen lett volna elvégezni. Megfelelő forrásanyag azokra nem állt rendelkezésre, és így a lesajnált családtörténet eredményei mintegy új forrássá alakultak. Ez arra figyelmeztet, hogy a tudományos alapon végzett genealógiai kutatásnak nemcsak létjogosultsága van, hanem nem egyszer nélkülözhetetlen is. Kubinyi András 197 Vö. Heers i, m. 226—27. stb. — A felső rétegekbe bejutottak számaránya azonban az összlakosság számához képest nem lehetett magas. 198 Korszakunkban, 1470. és 1529. között néhány ezer budai, és kb. 5—600 pesti polgár személyére gyűjtöttünk össze anyagot. A helynevekből származtatott vezetéknevek alapján állítjuk a fentieket. A vezetéknevek ilyetén felhasználásának jogosságára 1. Heers i. m. 274—75. és az ott idézett irodalom.