Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

284 Kubinyi András is tekintettel kell lennie. További eredményünk az voít, hogy épp úgy, ahogy nem beszélhetünk egységről a polgárságon belül, a városba beköltöző és be­házasodó nemesség sem egységes, hanem vagyoni helyzetének megfelelően olvad be valamelyik városi rétegbe, illetve lép rokoni kapcsolatra annak tagjaival. A nemesség tehát nem külön réteg Budán és Pesten. Bár elég pontosan megkülön­böztethetők a polgárságot alkotó rétegek egymástól, a köztük levő választó­vonal nem merev. Kisebb mértékben beházasodás (elsősorban özvegyek elvételé­vel), nagyobb mértékben a meggazdagodás tette lehetővé a város alacsonyabb rétegeiből származottaknak a magasabba, esetleg a patríciátusba jutását. Jól menő üzletemberek, kereskedővé vedlett iparosok, hivatali pályát befutó értel­miségiek sikerrel kísérelhették meg az emelkedés útját. 197 Bizonyára nem véletlen, hogy Kanczlyr János több, mint ötven éves korában jutott be először a tanács­ba, Harber Mátyás ötvös pedig — fia egyetemi tanulmányai alapján — talán a hatvanat is megközelítette akkor. Mindketten bírák is lettek. Igaz, az is lehet, hogy korábban a városi szolgálat nem érdekelte őket. Azonos rétegből, de ide­gen városból származó polgár viszont igen egyszerűen juthatott be házasodás révén a főváros valamely rétegébe. Ez azonban demográfiai problémát is vetett fel. A városi lakosság beván­dorlók hiányában pillanatok alatt kihalt volna, igen rossz volt a szaporodási arány. Sokkal inkább kell azért a bevándorlókkal, mint az elköltözőkkel szá­molnunk. A helynévből képezett vezetéknevek vizsgálata Budán és Pesten is azt mutatja, hogy jelentős a bevándoroltak aránya. Anélkül, hogy erre itt módunk lenne részletesen kitérni, röviden megjegyezzük, hogy mindkét városban a magyar lakosságnak kb. egyharmada a környező megyékből származott, míg a következő legnagyobb csoport a Déldunántúl néhány megyéjéből jött a fő­városba. ,9e A fenti gazdaságtörténeti, társadalomtörténeti és demográfiai elemzéseket a genealógiai kutatás nélkül lehetetlen lett volna elvégezni. Megfelelő forrás­anyag azokra nem állt rendelkezésre, és így a lesajnált családtörténet eredményei mintegy új forrássá alakultak. Ez arra figyelmeztet, hogy a tudományos alapon végzett genealógiai kutatásnak nemcsak létjogosultsága van, hanem nem egyszer nélkülözhetetlen is. Kubinyi András 197 Vö. Heers i, m. 226—27. stb. — A felső rétegekbe bejutottak számaránya azonban az összlakosság számához képest nem lehetett magas. 198 Korszakunkban, 1470. és 1529. között néhány ezer budai, és kb. 5—600 pesti polgár személyére gyűjtöttünk össze anyagot. A helynevekből származtatott vezetéknevek alapján ál­lítjuk a fentieket. A vezetéknevek ilyetén felhasználásának jogosságára 1. Heers i. m. 274—75. és az ott idézett irodalom.

Next

/
Thumbnails
Contents