Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

250 Kubínyi András vette át a bírói székét. 1487-ig még háromszor töltötte be ezt a funkciót. A főváros egyik legtekintélyesebb kereskedője, aki kassai polgárokat is alkalmazott üzletében, ami arra utal, hogy a felvidéki (és lengyel!) kereskedelem iránt is érdeklődött. Háza a budai főtéren állott. 1491-ben halt meg.

114 Lengyel kapcsolatokra mutat az is, hogy özvegye Katalin egy krakkói patríciusfiúhoz, Gafram Bernáthoz ment másodszor férjhez, de rövidesen, 1494-ben meghalt. Azaszszony valószínűleg a kassai Szathmáry család rokona volt, ugyanis végrendeletében azokra is hagyatkozott. Megjegyezzük, hogy a Gaframok Krakkóban a Thurzók üzlettársai voltak ebben az időben.

115 Forster Györgynek nem maradt gyermeke, és így látszólag kihalt a fővárosban ez az Ausztria—Pozsony—Buda—Kassa—Krakkó összeköttetésű család. \ 1514-ben és 1516-ban azonban írásba foglalták egy pozsonyi polgárasszony, Ebersperger Tamás özvegyének egymástól nem sokban eltérő végrendeleteit.

116 A végrendeletekből kiderül, hogy ez az asszony, leánykori nevén Forster Borbála, a néhai Forster György budai polgár, és a még élő Lénárt testvére, a pozsonyi Wolfgang rokona. A végrendeletek végrehajtójául négy személyt bízott meg: vejét Stenczel (Stancztzl) Mihály budai polgárt, egy ismeretlen vezetéknevű Jakabot, Rayd Hannst és végül unokáját, Gailsam Wolfgangot. A három utóbbit nem mondja budainak, azonban mivel más adatok szerint Gailsam és Rayd azok voltak, valószínűsíteni engedi azt is, hogy Jakab ugyancsak fővárosi volt, annál is inkább, mert vezetéknevét nem ismerte Borbála asszony. A végrendeletekből kiderül, hogy az özvegyasszony Marus (Margit!) nevű leánya, és három kiskorú unokája, Dorottya, Ágnes és Wolfgang él Budán. Ez utóbbi, akit Wölfflnek becéz, nem lehet azonos a végrendeleti végrehajtó, nagykorú unokával, Gailsam Wolfganggal, hanem Stenczel felesége és három gyermekére gondolt Eberspergerné. Második leánya, Orsolya már az első végrendelet alkalmával sem volt életben, ö Meixner Mihály pozsonyi polgár (aki nem azonos személy Gailsam-Meixner Mihály budai polgárral!) felesége volt. Orsolya után ugyancsak három kiskorú gyermek maradt. Meixner 1516-ban már másodszor is nős, és ezért volt anyósa újabb végrendeletében megemlékezik az új feleségről és az attól született kislányról is.

117 Eberspergerné mindkét végrendeletében csak ennek a két leányának, illetőleg a tőlük született hat kiskorú unokájának hagyományoz, és egyáltalán nem utal arra, volt-e ezeken kívül más gyermeke is. Pedig volt, hiszen Gailsam Wolfgang a hetedik unokája! Ö reá nem hagy semmit, nem is hagyhatott, ha végrendeleti végrehajtónak bízta meg. Fel kell tehát tennünk, hogy őt nagyanyja már régebben kielégítette örökségével. Persze Gailsam nem ismeretlen előttünk, a fentiekben már említettük, mint Debreczeni Jakab apósát, aki szerintünk Neidinger Wolfganggal, Gailsam Albert unokájával azonos személy. Eberspergerné csak úgy lehetett nagyanyja, ha esetleges első házasságából született Wolfgang apja, Neidinger Péter. Gailsam Wolfgang ezen kívül még egyszer fordul elő a forrásokban. Már a Gailsam családnál röviden idéztük ezt az adatot. 1520-ban ugyanis Debreczeni Jakab, felesége, Gazon Woífgang leánya, Dorottya, beleegyezésével eladja pozsonyi házát, mészárszékét és szőlőjét. Nem volt rászorulva a pénzre: a vételár megfizetésére két évet engedélyez részletekben. Az oklevél azért fontos, mert Debreczeni saját nevében adta ki. Az intitulatioban magát „Ego Jacobus Debreczeny de Buda"-nak nevezi, és sajátkezűleg Jacobus de Debreczen-nek írja alá magát. Bár egy 1511-ben Bártfának írt németnyelvű levelében Dobriczer-nek írta alá magát, az 1520-as latin oklevél alapján magyarnak kell tartanunk. Mint kereskedőt, őt is, akár felesége dédnagybátyját, Forster Györgyöt, a lengyel útvonalon fekvő Kassa és Bártfa érdekelte. 1511-tŐl találkozunk vele. 1517-ben Stenczel meghatalmazottaként jár el Kassán, míg egy 1527-es oklevélből arról értesülünk, hogy Stenczel — aki budavári tanácstag — az Ő házában lakik. Úgy látszik 114 1487: Pozsony, Prot. Test. 209—209. y. — Wolfgang esküdt volt 1463—71: Ortvay III. köt. 416—18. — György házára és kereskedelmére: Esztergom Capsa 18. 7. 2. — Esztergom Lad. 64. 2. 3. — Kassa Oki. 690. sz. — Megjegyezzük, a tekintélyes középbirtokos nemes Szenterzsébeti Forster Györgyöt is budai polgárnak mondja egy oklevél, (1478: Dl. 88 606. — 1. rá pl. Csánki II. köt. 673—74.) azonban a két Forster György nem azonos, ugyanis Szenterzsébeti özvegye Csapi Ilona, Bornemissza János későbbi felesége. 115 Kerekes: Kassa 76—77. — E. Fügedi: Kaschau, eine osteuropäische Handelsstadt am Ende des 15. Jahrhunderts. Studia Slavica 2 (1956) 209. 116 Pozsony Oki. 5339. sz. — Pozsony, Prot. Test. 378. v. — 381. v. — Ebersperger 1501-ben végrendelkezett. Uo. 284—85. 117 Meixner 1527-ben készítette el végrendeletét, amikor az Ebersperger Orsolyától született gyermekei közül még ketten vannak életben. Uo. 424. v—425.