Levéltári Közlemények, 37. (1966)
Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 243 a) A Münzer —Mühlstein —Haller atyafiság Münzer János bambergi eredetű előkelő család sarja volt, aki — mint az egyetlen Budán maradt Siebenlinder-leszármazott férje — saját vagyonához apósa és annak apósa befolyását is hozzákapcsolva, a XV. század harmadik negyedében vitán felül a főváros legtekintélyesebb polgáraként nyolcszor töltötte be 1447 és 1475 között a városi bírói méltóságot. 1475 szeptember 22. és október 23. között halt meg, mint hivatalban levő budai főbíró. Munich Zsófiától született leánya, Margit. Anya és leánya 1462-ben fordulnak elő utoljára forrásokban, feltehetően rövidesen meghaltak. Münzer újra megnősült, egy Mühlstein-lányt vett el feleségül. A Mühlstein-család Nürnberg vidékéről származott, és az ottani patriciátussal házasodott össze. Magának Münzernek is voltak nürnbergi kapcsolatai. 98 Egy Mühlstein-ág Magyarországba is átszármazott, ésép az 1460-as években a család egyik tagja, Vid, a bányavárosok legtekintélyesebb polgárai közé tartozott, és Ernuszt János kincstartó bizalmasa volt. Figyelembe véve a Siebenlinder—Munich atyafiság bányavárosi kapcsolatait, amelyeket a Munich-vők örököltek, Münzer származását és nürnbergi összeköttetéseit, újabb házassága üzleti érdekeiből magyarázható. A Mühlsteineknek is érdeke volt a kapcsolat kiépítése a magyar fővárossal. Mühlstein András, bizonyára Münzer sógora, és talán Vid fia (vagy testvére) a nyolcvanas években budai tanácstag lett. Münzernek a Mühlstein-leánytól született Anna nevű gyermeke, és talán Münzer János, a budavári Szt. Zsigmond káptalan prépostja is ebből a házasságból származott. Anna alig lehetett tíz éves apja halálakor. Talán a Mühlstein-rokonok gyámsága mellett nőtt fel, hogy 1483ban férjhez menjen Haller Ruprechthez. Ezt a házasságot is nyilván kereskedelmi érdek sugalmazta. Az 1450 körül született Ruprecht legalább 15 évvel volt idősebb feleségénél, ő is Nürnbergből származott, a tekintélyes nemesi hűbérbirtokokkal is rendelkező Haller von Hallerstein patrícius családból. Hasonnevű atyja Nürnberg birodalmi soltészi helytartója, városkapitánya, távolsági kereskedő volt. Az idősebb Ruprecht nagybátyja, Jakab Veronika Mühlsteint vette el, az ifjabb Ruprecht Budára költözését azonban nemcsak a Mühlstein rokonsággal tudjuk megmagyarázni, hiszen a Hallerek már a század első felében kereskedtek Magyarországon. Ruprecht maga is már "1481-ben tekintélyes, Erdélyben kereskedő, budai polgár. Münzer Annát elvéve a Siebenlinder—Munich vagyon Münzerre eső része — noha felesege már nem volt Siebenlinder-leszármazott — a budai örökösödési jog alapján Haller kezére jutott. Ruprecht élni is tudott ezzel a vagyonnal. Felhasználva nürnbergi kapcsolatait (ottani birtokait élete végéig megtartotta) a XV— XVI. fordulóján Buda egyik legtekintélyesebb posztókereskedője, ő, a Münzerek jogutódja, Erdély irányába is kiterjesztette a cég üzleti tevékenységét. Megtartotta a Siebenlinder által megkezdett, és a Mühlsteinek által kiterjesztett bányavárosi érdeklődést is. Mühlstein Andrással közösen a Fugger— Thurzó cég feltűnése előtt a rézkereskedelemben is résztvett. A főváros egyik legnagyobb szőlőbirtokosa. Münzer vejeként bejutott a budai patríciátusba. 1490-től több ízben budai tanácstag, círcumspectus címmel emlegetik, majd valószínűleg 1513-ban a város főbírajának választják. Ügy járt azonban, mint apósa. Bírói évében, 1513. július 13 és augusztus 2 közt halt meg. öt fiút hagyott maga után. A legidősebb János" és Ruprecht Krakkóban, Péter és Pál Bécsben tanultak az egyetemen. Ruprecht is Bécsbe ment Krakkóból, és ott fejezte be tanulmányait. Az ötödik fiúról, Sebestyénről nem sokat tudunk. A család feje János lett. Folytatta apja erdélyi kereskedelmét, majd Szerencsés Imrével, II. Lajos pénzügyi tanácsosával társult. Átvette Szerencsés üzleti vállalkozásai vezetését, amikor az kincstári szolgálata miatt nem tudott vele foglalkozni. Ekkor, 1518-ban vette el Szerencsés nevelt leányát, a nagyszebeni patrícius Hecht Eufrosinát. Haller ettől kezdve Szerencsés fogadott fiaként nemcsak az üzleti életben, hanem a pénzügyi politikában is szerepet játszott. Az 1520-as években — Szerencséssel felváltva — egy ízben királyi alkíncstartó, azonkívül királyi aulicus, a visegrádi pénzverde vezetője. Ügy látszik, hogy a rézkereskedelem iránt is érdeklődött, ahonnan atyját és rokonait, a Mühlsteineket a Fuggerek szorították ki. Az 1525-ben a Fuggerek ellen irányított csapás hátterében kétségtelenül ott volt Szerencsés és több nürnbergi kereskedő. Haller, aki Szerencsés és első feleségének 1526-ban bekövetkezett halála után másodszor is megnősült Budán, a fővárosban maradt 1529-ig, majd a török elől menekülve egy ideig Pozsonyban pénzverdéi főnök, végül a bányavárosokban telepedett le. 68 Haller 469. — Vid azonban lehet, hogy Boroszló közvetítésével jött a bányavárosokba. 99 János krakkói tanulmányaira. 1. Album. II. köt. 98. 5*
