Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban / 227–291. o.

238 Kubinyt András spectusnak hívják.) Állíthatjuk azt, hogy a patríciátust a círcumspectus elnevezés mögött kereshetjük. Ezek szerint kit értettek patríciusnak? A gazdag kereskedőket, néhány (elsősorban kereskedéssel is foglalkozó) mesterség tekintélyesebb képviselőit, nemeseket, valamint a már régebben tanácstagságot viselt családok tagjait. Ebből a rétegből választották általában a tanácstagokat, de ha valaki erdetileg nem tartozott közéjük, ha már tanácstag lett, azóta ide számították. Nem szűkíthetjük le a patríciátust a prudens rétegre, akik közé csak tanácstagokat számítottak. A tanács ugyanis a bírót is beleszámítva csak 13 tagból állott, és mivel gyakran évekig ült ugyanazon személy a tanácsban, sok tekintélyes, esetleg az esküdtség iránt érzéketlen polgár kimaradt innen. Ismeretes azonban, hogy a patrícius terminus technicus ismeretlen a magyar forrásokban. Ha azonban címzéssel is elkülönült egy réteg a polgárságon beiül, kellett valamiféle elnevezésének lennie. Egy 1524 utáni tanúvallatási jegyzőkönyvben egy pesti embert a következőképp neveznek: „Item prudens et circumspectus Georgius Thewgyartho condam nunc civis iuratus fassus est". Ugyancsak „nunc civis"-nek neveznek még két prudenst, Somogyi Balázst és Lökös Jánost is.

68 A civis szó nem olvasható civis iuratus-nak, hiszen minden tanú mellett ott áll, hogy iuratus fassus est, esküvel vallott. A prudens jelző alapján mégis valószínűsíthetjük, hogy tényleg esküdtekről volt szó. A „civis" nem jelenthet azonban csupán polgár jogú személyt. Hiszen Tűgyártó esetében azt mondja ki az adat, hogy György egykor tűgyártó volt, de most polgár. Ipart viszont szabályosan csak polgár űzhetett,

69 György tehát már tűgyártó korában is az volt. Az adat arra mutat rá, hogy a civis-nek van a polgárjoggal rendelkező személynél szűkebb jelentése is. A civis szó magyarul polgárt jelent. Nem idézhetjük ennek a szónak gazdag nyelvészeti irodalmát, csak megjegyezzük, hogy Gombocz Zoltán már 1908-ban megállapította, hogy a polgár német alapformájának, a Bürgernek szintén van szűkebb jelentése, belső, vagy külső tanácstagságot jelent.

70 A fenti tűgyártó példa esetében valóban ennek a szűkebb polgár-fogalomnak latin fordításával van dolgunk. Megjegyezzük azonban, hogy épp a felnémet (Oberdeutschland) nyelvterületen, ahonnét a budai németség is származott, a „burger" szó alapjelentése nem-nemesi patrícius.

71 Ezt előrebocsátva lássunk egy 1462. november 30-án kiadott oklevélszöveget. Ekkor a három kúriai nagybíró külön oklevelekben, de azonos szöveggel, felsorolja a teljes budai tanácsot.

72 Három esküdt vezetékneve Polgár, ep-gyé pedig Pyrger. (Polgár Koncz, Korlathko, László, Pyrger István.) Vaíószínűt'en, hogy egyszerre három (sőt esetleg négy) azonos vezetéknevű tagja legyen a tanácsnak. Nem is lehet vezetéknév, hiszen ugyanakkor egy másik oklevélben Wann Konrád esküdt nevét említik,

73 aki a fenti tanácslistában nem szerepel. Mivel mind a Koncz, mind a Korlát a Konrád név egyik formája, az egyik Polgár azonos Wann-nal. A Magyi formuláskönyvben egy volt budai esküdtről, a né68 DL 32 685. 69 Szűcs 147. i 70 Gombocz Zoltán: Polgár. Magyar Nyelv 4 (1908), 280. — Hazai példák uo. 279—80. 71 Erich Maschke: Verfassung und soziale Kräfte in der deutschen Stadt des späten Mittelalters vornehmlich in Oberdeutschland. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 46 (1959), 312. o. 126. j., 319. skk. 72 Dl. 15 785—7. 73 1462. szeptember 1: Dl. 15 766.