Levéltári Közlemények, 37. (1966)

Levéltári Közlemények, 37. (1966) 2. - Komjáthy Miklós: I. Károly király állítólagos pecsétnyomója : oklevéltani és kormányzatttörténeti adalék / 207–226. o.

I. KÁROLY KIRÁLY ÁLLÍTÓLAGOS PECSÉTNYOMÓJA (Oklevéltaní és kormányzattörténeti adalék.) A Bajor Állami Levéltárak Főigazgatósága értesítette levéltári főhatóságunkat, hogy I. Károly magyar királynak az a pecsétnyomója, amely a Bazarába havasalföldi vajda ellen viselt hadjárat során, 1330-ban veszett el

1

, a müncheni Állami Levéltár őrizetében van. Tudomásunk szerint ez a müncheni levéltár birtokában levő typarium lenne az egyetlen, eredeti, Mohács előtti, királyi pecsétnyomónk.

2 Érthető örömmel és érdeklődéssel fogadtuk tehát a hírt. A Levéltári Osztály elsőben is megszerezte Münchenből a typarium viaszlenyomatát (mind a mellső, mind a hátsó lapét, 3. és 4. kép), majd — a viaszlenyomat végleges vélemény kialakítására nem bizonyulván elegendőnek —, a pecsétnyomó mindkét lapjának éles fényképmásolatát (1. és 2. kép). Ismeretes, hogy I. Károly király több, mint négy évtizedes uralkodása alatt három typariumot használt. Gárdonyi Albert alapvető tanulmányában

3 pontosan megállapította a pecsétnyomók vésetési idejét és facsimilékkel illusztrálva leírta mindhárom typarium pecsétképeit. A bajor levéltárosok Engelre hivatkozva

4 állítják, hogy az őrizetükben levő pecsétnyomó azonos I. Károlynak Bazarába vajda ellen viselt hadjárata során Havasalföldön elveszett typariumával. Közlésükhöz még azt is hozzáfűzték: a bronz pecsétnyomón olyan elváltozások láthatók, amelyeket csak az magyarázhat, hogy a typarium hosszabb ideig volt földben, vagy víz alatt. A typariumot tehát, mint írták is, I. Károly második pecsétnyomójának tartják. Ez azonban tévedés. 1 Lieberich professzor közölte ezt Washingtonban a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának vezetőjével, Szedő Antallal. Lieberich professzor egyszersmind felajánlotta, hogy megfelelő értékű csereanyag ellenében hajlandók a királyi typariumot nekünk átadni. Ember Győzőnek, az Országos Levéltár főigazgatójának megbízásából e sorok írója készített az ügyről szakvéleményt, amelyet most, bizonyító anyagát jelentősen bővítve, néhány szemponttal kiegészítve, közzétesz. 2 T. Németh Annamária, a Nemzeti Múzeum typarium-gyűjteményének őre, aki nemcsak a pecsétnyomógyűjtemény egyes darabjainak alapos megtekintését tette lehetővé, hanem őszinte hálára kötelezően szaktudásával is rendelkezésemre állt, közölte ezt velem. 3 I. Károly király nagypecsétjei. Turul, XXV. évf. (1907.) 30—57. I. T. Németh Annamária pecséttani bibliográfiájában {Mokkái—Mezey: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Budapestl960. 417. 1.) anélkül, hogy forrását megnevezné, vagy állítását példával illusztrálná, a Gárdonyi által elkülönített három pecsét mellett egy negyediket is feltételez. Erről az időrendben első pecsétről Kumorovitz B. Lajos c. egyetemi tanár úr igen hálásan vett, szóbeli közlései alapján később még szólok, igyekezvén adatait szervesen beleépíteni következtetéseimbe. 4 Geschichte des Ungarischen Reichs IL 27.