Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

<J£ Rácz Béla F—2. Kohászati II. Osztály Az osztály szervezése 1946. december 20-án kezdődött el, működését 1947. január első hetében kezdte el. Vezetője Kerpely Kálmán volt. Az osztály ügykörébe az elektroacél művek, acél és vasöntödék, kovács és sajtoló üzemek, valamint a hőkezelési kérdések tartoztak. Az osztály négy csoportra tagolódott: I. elektroacél gyártás és acélöntvények; II. vas- és temperaöntvény; III. kovács- és présműhelyek; IV. hőkezelés. Az osztály feladata volt az irányítása alá tartozó üzemek havi termelésének kiértékelése, gyártási programjának ellenőrzése, selejtcsökkentésének elősegítése, a gyártással kapcsolatos rezsikiadások ellenőrzése és Összehasonlítása, az anyagellátás figyelemmel kísérése, a felmerülő nehézségek elhárítása, gyártási eljárások tökéletesítése, újítások végrehajtásának ellenőrzése, beruházások műszaki véleményezése. Az osztály az irányítása alatt álló üzemek vezetőit kéthetenként megbeszélésre hívta fel. A szakelőadók lényegében csak ekkor találkoztak az üzemek vezetőivel, mert az üzemek helyszíni tanulmányozására nem volt idejük. A szakelőadókat az adminisztrációs munkák teljesen lefoglalták olyannyira, hogy nemcsak az irányításra, de még az elért eredmények kiértékelésére is alig volt idejük — olvasható az osztály vezetőhelyettes 1947. júniusi feljegyzésében.

94 Ez az állapot, az osztály fennállása alatt alig enyhült. Az osztályt 1948. január 1-ével megszüntették. F—3. Hidegmegmunkálási Osztály Az osztály szervezése 1946. december első felében Magasházy Ödön osztályvezető irányításával kezdődött el. 1948 májusában az osztály élére Juhász Károly Jenőt nevezték ki. Az osztály számos alosztályra tagolódott. Az alosztályok száma a NIK-hez kapcsolt vállalatok számától és profiljától függően növekedett. Az alosztályok közül csak néhányat említünk meg, mint pl. a gépészeti, járművek, bányacsille, szerszámgépek stb. alosztályokat. Az osztály feladata volt: a) a NIK vállalatok gépparkja kihasználási fokának emelése, a géppark felfrissítése, javítása és karbantartása; b) a gyártási technológia állandó felülvizsgálása és javítása, a bel- és külföldi megmunkálási kísérletek és a technológiai fejlődések tanulmányozása; c) a NIK gyártmányok versenyképességének szüntelen fejlesztése, új, előállítási módok bevezetése részben új, korszerű gépek beszerzése által; d) tömegcikkeknél tömeggyártási elvek biztosítása; e) a hidegmegmunkálási vonalon a vállalatok közötti és a vállalaton belüli együttműködés biztosítása; f) a gyárak termelési irányának kitűzése, illetve megváltoztatása, az üzemek megvalósított vagy tervbevett gyártási programjának vizsgálata; g) Az új gyártmányok legmegfelelőbb típusainak kiválasztása és a meglevő gyártmányok korszerű fejlesztése; h) a Racionalizálási Osztállyal együttműködve a megfelelő gyártás szabványosítás, gyártás előkészítés bevezetése ill. korszerűsítése, a készülékek, szerszámok átszerkesztése, ill. módosítása és bevezetése; i) a vállalatok gépparkjának fejlesztése, gépbeszerzések műszaki irányítása és véleményezése, gépparkváltozások nyilvántartása, ellenőrzése; j) gyárak, illetve üzemek átszervezésének és telepítésének műszaki és technológiai szempontból való irányítása. A WM hegesztési részlegét 1947. február 26-án NIK Hegesztéstechnikai Állomássá szervezték át. Az állomást a Hidegmegmunkálási Osztályhoz kapcsolták, vezetője Fái László volt. Az állomás feladata volt: a) felmerült hegesztési problémák megoldása helyi adottságok figyelembevételével; h) korszerű eljárások bevezetése; c) a hegesztő pálca termelés és elosztás központi irányítása és felügyelete műszaki szinten; d) a hegesztési szakirodalom összegyűjtése és felhasználása; e) a Racionalizálási osztály megbízásából: a hegesztési idők összefüggéseinek és a hegesztési idő irányértékének kimunkálása.

85 Az osztály munkájára kedvezőtlenül hatott az 1947. novemberi átszervezés, mert egyrészt az osztály szakembereinek felét áthelyezték a Termelési szakosztályba, másrészt az osztály feladatának pontos meghatározása elmaradt: mindez gátolta az osztály munkaprogramjának az elkészítését. Az osztály ügyköre az a—e pontokban foglalt feladatokkal csökkent. 94 OL, NIK 1—57. d. 95 120/1947. sz. NIK rendelet, NIK Közlöny II. évf. 12. sz. 1947. — és Fái László visszaemlékezése. -,