Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

A Nehézipari Közpent (NIK) szervezetének története 1946-1948 93 seit az Iparügyi Minisztérium akkor még megakadályozta és a fegyelmi jogkört továbbra is az egyes vállalatok üzemi bizottságainak kezében hagyta. Ehhez képest az új szervezet létrehozása valóban gyökeres változást jelentett: a centralizációs törekvések jelentős sikerét, A NIK állami egyéni céggé történt átszervezése után a fegyelmi ügyek intézését a NIK igazgatósága 1948. február 19-i határozata alapján a NIK vezérigazgató (mint szolgálati hatóság) ügykörébe vonták. Ezt az iparügyi miniszter 7381/V 1948. sz. határozatával jóváhagyta. A feladat ellátására fegyelmi apparátust hoztak létre. Legfőbb fegyelmi hatóság a NIK Fegyelmi Tanácsa volt. A Tanács első és végső fokon döntött a NIK vezérigazgató és helyettese, a NIK vállalatok vezérigazgatói, helyetteseik és az ügyvezető igazgatók fegyelmi ügyében. A Tanács fellebbviteli fóruma volt a NIK Fegyelmi Bizottságának és az üzemi bizottságok figyelmi bizottságainak. A Fegyelmi Tanács valamennyi tagját az iparügyi miniszter nevezte ki: az elnököt és helyettesét az Iparügyi Minisztérium központi állományából, két tagját a NIK ügy vezetőségéből, további két tagot és két póttagot (az egyik póttagnak jogi képesítésű személynek kellett lenni) pedig a NIK kötelékébe tartozó vállalatok fizikai munkásai sorából. A Tanácson belül a tisztviselő és munkás arány 6:2 volt. A NIK alkalmazottak fegyelmi ügyében döntést elsőfokon a NIK Fegyelmi Bizottsága hozott. A Bizottság elnökét, helyettesét, egy tagját és póttagját a NIK alkalmazottainak sorából, a másik tagját és póttagját a NIK vállalatok fizikai munkásai közül a NIK igazgatósága nevezte ki. A Bizottságon belül a tisztviselő és munkásarány 3:1 volt. A NIK vállalatok összes alkalmazottainak fegyelmi ügyében elsőfokon az illető vállalatok üzemi bizottságainak fegyelmi bizottságai hoztak döntéseket. A már működő fegyelmi bizottságokat feloszlatták és helyükbe az üzemi bizottságok tagjaik közül három tagú (két fizikai munkás és egy szellemi dolgozó) fegyelmi bizottságot választottak. Az elnököt a fegyelmi bizottság saját kebeléből választotta meg. E bizottságban a fizikai és szellemi dolgozók aránya 2:1 volt. A fegyelmi bizottságnak a tárgyalás megkezdése előtt az összes ügyről értesítenie kellett a NIK vezérigazgatóját. A vezérigazgató és helyettese együttesen a NIK alkalmazottai közül — lehetőleg jogi képesítésű alkalmazottai sorából — a fegyelmi bizottságba tanácskozási joggal további egy tagot delegálhatott. A tárgyaláson az üzem szolgálati hatósága is, mint megfigyelő képviseltethette magát. A fegyelmi bizottság minden határozata ellen a vezérigazgató és az illető szolgálati hatóság jelenlevő képviselője fellebbezéssel élhetett. 1948. március elseje után fegyelmi eljárást csak a szolgálati hatóság vagy annak felügyeleti szerve rendelhetett el. Az üzemi bizottságok újonnan választott fegyelmi bizottságai fegyelmi eljárást többé nem kezdeményezhettek. Ezzel a rendelkezéssel megszűnt az üzemi bizottságoknak az 55000/1945. Ip. M. sz. rendelet 8., 9. és 10. §-ában biztosított joga, amely a fegyelmi eljárások lefolytatását az üzemi bizottságok jogkörébe utalta. Az 55000-es rendelet a munkaerkölcsöt és az üzem fegyelmét sértő munkavállaló felelősségre vonását nem a munkáltatóra, hanem a munkavállalók közösségére bízta. Formailag ezután is az üzemi bizottságok fegyelmi bizottságai döntöttek, de döntéseiket minden esetben — mint előbb utaltunk rá — a szolgálati hatóság és a vezérigazgató képviselője megfellebbezhette, így a végső döntést a miniszter által kinevezett testület hozta meg. A fegyelmi ügyeknek a szolgálati hatóság ügykörébe vonásával a fegyelmi bíráskodás társadalmi jellege, demokratikus formája megszűnt, kizárólag állami feladattá alakult át. „A NIK fegyelmi szabályzatának jelentősége abban áll" — állapította meg dr. Herczeg István a Jogi Osztály egyik vezetője a NIK Közlöny 1948. március elsejei számában —, „hogy egységesen kiterjed úgy a NIK-ben, mint az összes vállalatoknál dolgozókra, továbbá úgy a szellemi, mint a fizikai munkavállalókra és demokratikus szellemtől áthatva igyekszik eljárás alá vonni a munkafegyelmet megsértő, termelést gátló, vagy az összesség terhére visszaélő személyeket".