Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

86 Rácz Béla ték a felelős, teljes jogú vállalatvezetőket, akik felelősek voltak a vezetésük alatt álló vállalatok működéséért, a kapott utasítások pontos betartásáért.

75 Ötödször: elkezdődött a NIK személyi állományának politikai felülbírálása, szelektálása, — a jobboldali szociáldemokratáknak a NIK-ből való kiszorítása. A NIK Titkárság élére az iparügyi miniszter vezérigazgatónak Máj Józsefet, helyetteséül pedig Karádi Gyulát nevezte ki. Karádi Gyulát 1948. július 15-ével a Közlekedésügyi Minisztériumba miniszteri osztályfőnöknek nevezték ki; helyébe Sebestyén János került, aki 1948 szeptemberében Máj József helyett a NIK vezérigazgatója is lett. A vezérigazgató feladata volt a NIK ügyvitelének vezetése és irányítása, a főosztályok keretein belüli osztályok vezetőinek és alkalmazottainak a főosztályvezető előterjesztése alapján kinevezése, s javaslattevés a NIK igazgatósága felé a főosztály- és önálló osztályok vezetőire." A főosztályok és önálló osztályok feletti közvetlen felügyeletet a NIK igazgatóságának jóváhagyásával helyettesével megosztva gyakorolta. Feladata volt a vállalatok vezérigazgatóinak irányítása, akiknek utasításokat csak a NIK igazgatósága és vezérigazgatója adhatott. A Titkárságnak, mint a NIK egyéni cég végrehajtó szervének nyolc főosztálya és négy önálló jellegű osztálya volt: a központi, a műszaki, a könnyűipari, a pénzügyi, az üzemgazdasági, a munkaügyi, á szervezési és az eladási főosztál}spk, illetve az export, a munkásellátási, a szállítási és könyvelési osztályok vezetőire. A főosztályok és önálló osztályok feletti közvetlen felügyelelően két vagy több osztályt állítottak fel. Osztályvezetőik közvetlenül a főosztályvezetőknek voltak alárendelve. A NIK átszervezése után a Főtitkárság .örökébe lépett Vezérigazgatóság, a Főtitkársághoz hasonlóan, hetenként főosztályvezetői, havonként osztályvezetői, illetve vállalatvezetői értekezletet s esetenként — a NIK-vállalatokat is beleértve — vezetői aktívaértekezletet tartott. Működése alatt csak egyet szervezett, 1948 májusában. 5. 1948 közepén kezdődött el a NIK decentralizálása, melyet a Könnyűipari Főosztály megszűnése indított el. Ezt követően kivált a NIK kötelékéből az Értékesítési főosztály, illetve az Export osztály, valamint a Beszerzési Főosztály számottevő komplexusa. 1948 őszén a Munkásellátási osztály is megszűnt. Ezt megelőzően már a NIK területén is elkezdődött az ipari központok szervezése, amely 1948. december végére teljesen befejeződött. A NIK decentralizálásának (ez időszak legjellemzőbb vonásának), eredményeként a felügyeleti és a végrehajtó jogkörök teljesen szétváltak. Nem kisebb jelentőségű a munkásoknak a benyomulása a gazdasági vezetésbe sem. A kulcspozíciók jelentős része ekkor ment át a fizikai munkások kezébe: pl. a Nehézipari Igazgatóság vezetője Fock Jenő, a Kohóipari Központ vezérigazgatója Czottner Sándor lett. Az 1948 tavaszán elkezdett politikai tisztogatás az év második felében is folytatódott. A jobboldali szociáldemokraták kiszorítása a NIK-ből és a vál75 A vállalatvezetők kinevezéseire ld. NIK Közlöny, III. évf. 4. sz. 1948. febr. 15. 74 A kereskedelmi osztályok és azokkal szorosan összefüggő osztályok történetének ábrázolására nem a NIK Titkárság történetének ismertetése keretén belül térünk ki, hanem a NIK kereskedelmét ellátó szervek külön fejezetben tárgyalandó történeténél.