Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Rácz Béla: A Nehézipari Központ (NIK) szervezetének története, 1946–1948 / 57–137. o.

74 Rácz Béla lyen tanácskozási joggal részt vettek az illető vállalat felelős vezetői és a vállat üzemi bizottságának két kiküldötte.

44 A NIK igazgatóságának, mint a NIK vállalat és az immár állami tulajdonban levő más nehézipari vállalatok teljes jogú irányítójának joga és hatásköre a NIK igazgatótanácsához viszonyítva lényegesen kibővült. A NIK igazgatósága irányító tevékenységét már a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. te.) 182—190. §-aiban meghatározott keretek között végezte — de továbbra is a 23550-es rendelet 4. §-a által megállapított, az Igazgatótanács jogkörének tárgyalásánál ismertetett korlátok között. Ezen kívül akkor is az iparügyi miniszter döntött, ha az Igazgatóság ülésén valamely kérdésben egyhangú határozat nem jött létre. Az Igazgatóság feladata volt az állami kezelés alatt álló és az állam tulajdonában levő nehézipari vállalatok, továbbá a NIK kezelésére bízott egyéb vállalatok egységes irányítása. Míg az előbb említett tevékenység lényegében még egybeesett az Igazgatótanács feladatával, addig a következő feladatok ellátása már teljesen új volt: a) A vállalatok termeléséhez szükséges nyersanyagok, kész- és félkészáruk, továbbá a munkavállalók ellátásához szükséges árucikkek beszerzése, akár közvetlenül, akár közvetve más cégek útján; b) A vállalatok termeivényeinek értékesítése, akár közvetlenül, akár közvetve más cégek útján; c) A racionális és egységes ipari termelés előmozdítása érdekében egyes ipari üzemek bérbevétele; d) A NIK főosztály- és osztályvezetőinek a kinevezése; e) A NIK ügyviteli szabályzatának, valamint a NIK-nél és vállalatoknál szolgálatot teljesítő munkavállalókra kiterjedő fegyelmi szabályzatnak — az iparügyi miniszter jóváhagyásával — megállapítása«. A fentiek közül az első három feladatot a NIK átszervezéséig egy külön szerv, a MÁVAG eladási szerve, az IKART látta el, mint immár az összes NIK vállalatok bizományosa. A 620-as rendelet után a NIK-nek már nem volt szüksége az IKART-ra, mint kereskedelmi bizományosra, mert mint egyéni cég, már önmaga bonyolította le a NIK vállalatok kereskedelmét is. / Az egyes vállalatok jogi önállóságát azonban a fenti intézkedések sem érintették, tehát a NIK a 620-as rendelet kihirdetése után sem olvasztotta magába a vállalatokat. A NIK felett a főfelügyeleti jogot továbbra is az iparügyi miniszter gyakorolta. A NIK irányításában az Igazgatóságon kívül még egy testület, a NIK Ügyvezetósége is részt vett. Az Ügyvezetőséget az Igazgatóság tagjai, a főosztályok és önálló jelleggel bíró osztályok vezetői alkották. Az Ugyvezetőség tagjait az Igazgatóság nevezte ki. Az Ügyvezetőség hetenként ülésezett, megtárgyalta a NIK-et, valamint a vállalatokat érintő összes elvi jelentőségű kérdéseket és azokat szükség esetén, döntés céljából az Igazgatóság elé terjesztette. Az Ügy vezetőség üléseire a vezérigazgató vagy helyettese jelentéstétel, vagy tanácskozás céljából más tisztviselőket is meghívhatott. Az Ügy vezetőség tehát igen jelentős, és — megállapíthatjuk — pozitív szerepet töltött be a NIK irányításában. 3. 1948. március 25-én minden 100-nál több munkást foglalkoztató üzem, gyár a népi állam tulajdonába került. Az államosítás végrehajtásával munkás44 NIK Közlöny III. évf. 3. sz. 1948. febr. 1.