Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 51 többek között az 1945. március 10-én az Elhagyott Javak Kormánybiztossága, valamint az Országos Gazdasági Tanács, a későbbi Gazdasági Főtanács. Mindezeknek meg lett a helyi megbízottjuk, illetve kirendeltségük is. Számuk a következő hónapokban még nőtt, de ez az időszak már túl esik vizsgálatunk időhatárain. Nehéz feladatot jelentett kezdettől fogva a lakásgazdálkodás, amelynek végrehajtása a megyei önkormányzat irányítása alatt külön szervezet kezében összpontosult. A lakások egy része ugyanis a háború folyamán nemcsak a városokban, hanem a községekben is elpusztult; helyreállításuk folyamatosan történt, de sok lakás teljesen megsemmisült, s ezeket nem lehetett helyreállítani. Az alispán már november 24-én elrendelte az éppen akkor újból meginduló AÉH-nak, hogy mérje fel a középületek helyzetét, vegye számba a használható lakásokat, illetve a romok közül még értékesíthető épületelemeket. A munkákat „szakemberek igénybevételével" az ÁÉH november 27-én megkezdte.

184 A helyrehozhatatlan épületek még felhasználható elemeit a helyszínen valóban értékesítették, amire a főispán általában engedélyt adott pl. több csökmői épület esetében november 30-án.

185 Az elhagyott lakások ügyében mind a főispán és alispán, mind pedig az állami főhatóságok többször is intézkedtek. 1945. január 18-án az alispán a 19/1945. ME. sz. kormányutasltásra hivatkozva arról intézkedett, hogy az elhagyott lakások tulajdonosainak járó lakbéreket a község zárolja és az adótartozás levonása után ^megmaradó összeget adja kölcsön az államnak.

188 Községekben a lakáshivatal vezetője a jegyző volt. Hatáskörét jogszabályok rögzítették, amelyek részletesen előírták azt is, hogy az elhagyott lakások kiutalása ügyében meddig mehet el. Ezekről e helyen nem szólunk, csupán utalunk a 404/1945. II. 25. számú kormányrendeletre, és annak alispáni végrehajtási utasítására.

187 A kérdés nagyobb jelentőséget akkor nyert, amikor az elhagyott lakások gondozására kinevezett gondnokok a lakások bérbeadásával, mint hasznosítással is foglalkozni kezdtek — ami pedig már a közigazgatási apparátus jogkörébe ütközött. Ilyen kérdések meg 1945 júliusában is felmerültek, amikor a főispánnak kellett kiállani a megyei szervek eljárásának törvényessége mellett, és a gondnokokat az alispán útján eltiltani a jogtalan bérbeadásoktól. A hatóság ilyen eszközökkel kívánta elejét venni annak, hogy a lakásgazdálkodásban visszaéléseket kövessenek el. De a rendelet célját akkor még nem érhette el, mert sem megfelelő számú lakás, sem pedig megfelelő körültekintéssel bíró hivatali apparátus nem állt rendelkezésre.

188 Sok munkát jelentett a felszabadulás után az egészségügyi szolgálat elemi követelményeinek biztosítása. Az orvosi kar legnagyobb része elmenekült, a tisztiorvosok közül szintén csak kevés maradt a helyén; emiatt sem a gyógyító szolgálat nem tudta ellátni feladatát, sem pedig az általános egészségügyi szervezőmunka nem volt áttekinthető és végrehajtható. A nagyszámú beteg gyógykezelése, a járványveszély, elhárítása és sok más egészségügyi igény kielégítése azonban nem tűrt halasztást, s megfelelő személy irányítását követelte meg. Az akkor erre illetékes alispán már november 9-én, Nagyváradon, a gáborjáni körorvost megyei tisztífőorvossá nevezte ki, holott a tisztiorvosi hálózat állami szakigazgatási szervezet volt. Egyidejűleg az alispán a berettyóújfalui védőnőt megyei „vezető védőnő"-vé nevezte ki. i Mindkettőt — az adott területen — a közegészségügy megfelelő ágazatának megyei illetékességű megszervezésével bízta meg.

189 Hasonló célzattal szervezte meg a főispán az állategészségügyi szolgálat ellátását, amelynek első lépcsője december 4-én a törvényhatósági főállatorvos kinevezése volt egy nagyváradi állategészségügyi tanácsos személyében.

100 Az igazságügyi szervek, bíróságok személyzetének elköltöztetése a felszabadulás előtti hetekben éppen olyan kormánybiztosi rendelet alapján történt, mint más állami hivataloké. Ennek következtében a megyében igazságszolgáltatási szerv a felszabadulás időpontjában nem működött, lévén, hogy a korábban Berettyóújfaluban és Derecskén félállított járásbíróságoknak — a megye új határai között egyedüli bírói fórumoknak — személyzeti állománya hiányzott. 184 DÁL, Ai„ 3/1944., és DÁL, Fp. közig., 497/1945 valamint, Ai., 480/1945. 185 DÁL, Fp. közig., 21/1944. 186 DÁL, Ai., 101/1945. 187 Uo. 648/1945. 188 Uo. 542/1945. 189 DÁL, Fp. közig., 9/1944, 11/1944. A biharkeresztesi járás tisztiorvosa helyén maradt: DÁL, Fp. közig., 181/1944. 190 DÁL, Fp. közig., 123/1944. j 4*