Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 49 A közlekedésügy hivatali hálózatának megindítása szintén az önkormányzat kezdeményezésére történt. A berettyóújfalui Államépítészeti Hivatal (ÁÉH) megszervezésével 1944. november 19-én bízta meg a főispán az egyik helybeli műszaki rajzolót,

167 kötelességévé téve az úthálózati' tevékenység kiépítésére szolgáló hivatalok és megbízatások megvizsgálását és irányítását. Az akkori rossz közlekedési viszonyok miatt az útőri szolgálat községekig lemenő ellenőrzése egyelőre nem állott módjában az ÁÉH-nak. Ez indokolta az alispán december 29-i rendeletét, amely intézkedett, hogy a községi elöljáróság tagjai maguk is vizsgálják meg esetenként az útőrÖk munkáját.

168 1945. január 11-én különben a Magyar Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium már átvette az ÁÉH személyzeti ügyeit és a korábbi kinevezések egy részét hatálytalanította, másrészét elismerte. Ennek során azonban a miniszter rugalmasabban járt el, mint közellátásügyi minisztertársa. Január 23-án ugyanis felhívta a főispánt: „bízzon meg ideiglenesen a hivatal vezetésével és megszervezésével megfelelő gyakorlattal rendelkező, megbízható, tapasztalt útmestert, vagy „útbiztost", ha nincs mérnök. Az így megalakult új hivatal „sürgősségi munkaprogramot készítsen el a közúti hálózat és az úttest-tartozékok forgalomképes helyreállítására", valamint vizsgálja meg az ideiglenes hidakat s azok helyreállításának lehetőségeit.

169 Ez a rendelkezés mely az újból megindítandó állami hivatalt ráépítette az 1944 novemberében a főispáji által életrehívott ÁÉH-ra, eredményesnek bizonyult. A különböző útbiztosi körzetek ugyanis már korábban megalakultak az alábbi felépítés szerint: I. és II. sz. útbiztosi körzet a berettyóújfalui járásban; a kornádi, sarkadi, nagylétai útbiztosság ezek alá rendelve, majd a helyi útmesterség Berettyóújfaluban.

170 Február folyamán az egyes útbiztosságoknál a személyzeti létszámot már teljesen betöltötték.

171 Ezeknek a szervezeteknek megszüntetése lehetetlenné tette volna a közlekedésügy állami hálózatának útügyi vonatkozásaiban szükséges további tevékenység sikerét. A postaszolgálat állami kezdeményezésre történő megindítása talán a legkorábban ment végbe: ennek egyik oka az lehetett, hogy a postai alkalmazottak kinevezésének jogát területi középszerv, a Postaigazgatóság gyakorolta s nem a minisztérium. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a főispán legföljebb a felszabadulást közvetlenül követő első hetekben élt a kinevezés lehetőségével és jogkörével, de december havában már nem. December 27-én egy kérelmet már azzal utasított el, hogy a postamesteri kinevezés „a debreceni Postaigazgatóság hatáskörébe tartozik".

172 Az állami pénzügyi szervek munkájának megindulása szintén csak a kormányhatalom létrejöttével vált lehetővé. A közellátás érdekeinek kielégítése mellett a meginduló közigazgatásnak legfontosabb teendői közé kellett, hogy tartozzék az államélet fenntartásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása, tehát a pénzügyi gazdálkodás megszervezése. Az állami szakigazgatási szervek még nem működvén, nyilvánvaló, hogy minden ilyen tárgyú intézkedés kiadása ugyancsak az önkormányzati szervek kötelességei közé tartozott, annál is inkább, mivel ezekben az első napokban a megye és a község volt az államháztartás egyetlen bástyája, bármilyen szegényes pénzkészletekkel rendelkeztek is. November 15-én elsőnek valóban a nagyváradi alispán rendelte el (még összmegyei illetékességgel) az adóbehajtás megindítását; ezzel a feladattal teljes egészükben az önkormányzati (elsősorban a községi) tisztviselőknek kellett megbirkózniuk.

173 Az adóbehajtással egy'időben a legelső lépések anyagi fedezetére a megyei pénztár számára belső kölcsön felvételét is kezdeményezte a megye; ez a kölcsön a viszonylagosan jobbmódú lakosokat érintette. Erre mutat a zsákai körjegyző december 6-i jelentése, amelyben az elöljáróság nevében elmondja, hogy „a kamatmentes kölcsön felajánlása és befizetése ügyében a tehetősebb polgárokkal és gazdákkal személyes tárgyalás lesz folytatva. Ezek alapján a kölcsönök felajánlása és befizetése kisebb összegekkel megindult". A község addig 1840 P-t fizetett be, míg Esztár december 15-ig 2271 P-vel járult hozzá a megyei pénztár kiegészítéséhez.

174 A megyei pénzügyek önkormányzati megszervezésével párhuzamosan kezdett megindulni az állami pénzügyigazgatás tevékenysége is. Debrecenben — Bihar megyére is kiterjedő ille167 Uo. 16/1944. , m DÁL, Aí., 207/1944. ' 169 DÁL, Fp. közig., 232/1945. 176 Uo. 171 Uo. 481/1945. 172 Uo. 294/1944. 173 DÁL, Ai., 29/1944. 174 Uo. 22/1944. 4 Levéltári Közlemények