Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 41 falutól, zajlottak le. Nem véletlen, hogy még aznap már más lett a vezetőjegyzß,

123 Az új azonban követte elődjét: kijelentette, hogy „egyedül a képviselőtestület az az egyetlen legális szerv, amelyik a község vagyoni, közigazgatási ügyeit intézheti." Az NB elnöke e kijelentést elítélte, mert — szerinte — a képviselőtestület megszűnt „a kormányhatalom bukásával és leverésével".

124 Ez utóbbi megállapítás viszont nem kevésbé merev gondolkodásmódról tanúskodik, hiszen a képviselőtestület egyáltalán nem szűnt meg. Hajdúszováton különben később is érdekes konzervativizmus tünetei mui tatkoztak. Amikor ugyanis 1945 márciusában az új vezetőjegyzőt javasolták a Nemzeti Bizottság tagjai sorába, ő azzal tért ki, hogy „mint közalkalmazott politikai pártnak tagja nem lehet, és így a Nemzeti Bizottságban mint a község részéről előadó szerepelhet és szavazati joggal nem rendelkezhet..."

123 Ez a meglepő szemlélet az „osztályfeletti közigazgatás" hamis burzsoá tévtanában találta meg gyökereit; jó, hogy Bihar megye más községeinek vezetői nem ilyen felfogást képviseltek. A vezetőjegyzők első menetű választása és egyidejű megbízatása 1944 november—december havában történt, mikor kizárólagos követelmény a gyakorlatban a nehezen konkretizálható, a tömegek által azonban érzett „nép iránti szeretet" volt. A későbbiek folyamári, 1945 januárjától kezdve, a közigazgatás megszilárdulása és a jogszabályok, kormányrendelet érvénybelépése után, a túlzó radikalizmus helyét bizonyos értelemben már a szakképzettség igénylése kezdte felváltani; ha a megfelelő szakképzettség hiányzott, nem egy főszolgabíró legalább a kellő gyakorlatot követelte meg, sőt ilyen értelmű tájékoztatást adott ki az alispáni teendőkét ellátó vármegyei főjegyző is.

126 Ez a szakmai követelmény vonta maga után, hogy a korábban megbízott, vagy megválasztott vezetőjegyzők legnagyobb részét a kormány által kinevezett új főispán már 1945 januárjában leváltotta; eljárását folytatta az alispán, aki még következetesebb személyzeti politikát folytatott a szakmai képzettség területén. A politikai megbízhatóság természetesen továbbra is kívánalom maradt, csakhogy a koalíciós kormányzati elvek mellett nehéz volt annak megítélése, hogy az ajánló pártok még a Nemzeti Bizottságokon belül is kit tartanak megbízhatónak, és hogy azok valóban megfelelnek-e az új élet követelményeinek.

127 Határozott tény, hogy az egyes személyi kérdésekben legvilágosabban az MKP foglalt állást,, amely az NB-ben általában kertelés nélkül mert véleményt nyilvánítani. Többek között Hajdúbagos vezetőjegyzőjének leváltása alkalmával öntudatosan papírra vetette, hogy a korábban megválasztott jegyző „a régi zsarnoki uralomnak odaadó, szorgalmas kiszolgálója volt."

128 A helyi NB ennek a javaslatnak megfelelően január 27-én a főispántól, egy „minden tekintetben demokratikusan gondolkodó, lehetőleg demokratikus elvéért üldöztetést szenvedett, népszerű és megfelelő előképzettséggel rendelkező vezető jegyzőt" 123 DÁL, Hajduszováti N. B. jkv., 1944. dec. 27. 124 Uo. 125 Uo. 1945. márc. 28. 126 DÁL, Ai., 58/1945. 127 Ilyenekről szól pl. a DÁL, Fp. közig., 62/1944. sz. irat. Lásd még uo. 63/1944. 128 DÁL, Fp. közig., 128/1945.