Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben / 321–336. o.

Krónika 331 Kopasz Gábornak a „Baranyai falvak az 1542. évi adóösszeírásban" című értekezését a Pécsi Művelődéstörténeti Tájékoztató közölte. Több tanulmány foglalkozik a Délalföld történetével. Oltvai Ferenc a Mezőkovácsháza alapításának 150. évfordulója alkalmából kiadott Emlékkönyvben a község telepítéséről és 1814—1849 közötti fejlődéséről, a Vásárhelyi Tanulmányok című kötetben a Szántó Kovács János-féle agrárszocialista mozgalom makói és Csanád megyei hatásáról írt. Szabó Ferenc „A délalföldi betyárvilág" című munkája — a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai sorozatban — önálló kötetként, a Mezőkovácsháza környéki részesmunkások első világháború előtti szerződéseiről szóló a már említett mezőkovácsházi Emlékkönyvben, a battonyai részesmunkások helyzetéről szóló tanulmánya a Battonyai Füzetek című sorozatban (5. szám), a „Dicsőséges nagyurak.. . egy szegedi izgatási perben" című az Irodalomtörténeti Közleményekben jelent meg. Páhi Ferenc és Schneider Miklós közös munkája a „75 éves a Hódmezővásárhelyi Divat- és Kötöttárugyár" (Bp. 1964) című feldolgozás. Az általános történelem keretében említhető Sárközi Zoltán „Adalékok a szlovák mezőgazdasági vándormunkások történetéhez" (Historicky Casopis, 1964.), Klausz Jenőné „Zichy Mihály levele Pétervárról" (Fejér megyei Szemle) című írása és Bogdán István papírtörténeti munkássága (Miszeílen zur Papierzeigung vor 200 Jahren. Papiergeschichte 1964. — A vízjelírás fejlődése. Papíripar 1964. — Miszeílen zur Papiergeschichte. Papiergeschichte 1964.). Itt jegyezzük meg, hogy a magyar levéltári irodalom 1963. évi bibliográfiája a Levéltári Közleményekben, a Levéltári Híradó 1950—1960. évfolyamainak tartalommutatója külön kiadványként megjelent. Mindkettő Bogdán István, Horváth Jánosné és Rajk Lászlóné; munkája. Népmüvelés A levéltárak népművelő munkája — részben kiállítások, részben előadások és népszerűjítő sajtócikkek útján — egyre jelentősebb szerepet kap a tömegek ideológiai és hazafias nevelése, a nemzeti múlt és a haladó mozgalmak ismertetése, nem kevésbé a jó értelemben vett lokálpatriotizmus kifejlesztése terén. A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében februárban az ún. „Aranyvasárnap" keretében mutattuk be az Országos Levéltár „kincseit". A kiállítás célja az volt, hogy a levéltár által őrzött történeti forrásanyaggal a nagyközönség is megismerkedjék: A kiállított anyagot január 31-én a Múzeumbarátok Köre tekintette meg, ezt sajtóbemutató követte, majd február 2— 23-ig állt nyitva a nagyközönség részére. A párizsi Musée Quimet kiállításán szintén bemutattunk magyar okleveleket. A Fővárosi Levéltár a városházi közgyűlési terem előterében 10—10 tárlóban két kiállítást rendezett. Az Ybl Miklós emlékkiállításon, amelyet a neves építész születésének 150. évfordulója alkalmából rendeztek, elsősorban a levéltárban őrzött tervekkel ismertették meg a látogatókat. A Táncsics Mihály halálának 80. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon bemutatták a levéltár tulajdonában levő Táncsics kéziratokat is. A Debreceni Állami Levéltár „A felszabadult Hajdú-Bihar" címmel házi, „Debrecen felszabadulása" címmel a múzeummal közös kiállítást rendezett. Esztergomban a dolgozószobák előterében levő állandó jellegű kiállítás iránt a levéltárban megforduló ügyfelek élénk érdeklődést tanúsítottak. A levéltár iratanyagot válogatott az egyik helybeli középiskola tanácsköztársasági és a Balassa Bálint Múzeum barokk kiállításához. A Győri Állami Levéltár „A századforduló kivándorlási mozgalma Győr megyében" címmel rendezett házi kiállítást, a gyulai, a Munkácsy Mihály Múzeum nagyszabású megyetörténeti kiállításához, a miskolci a megyei pártbizottság munkásmozgalmi és a Hermann Ottó Múzeum kiállításához adott iratokat. A Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítását több gimnáziumi szakkör és számos érdeklődő tekintette meg. A Soproni Állami Levéltár a volt megyeházán levő reprezentatív helyiségekben nagyszabású várostörténeti, ezenkívül a Soproni Hetek alkalmával a múzeum által számára juttatott teremben építészettörténeti kiállítást rendezett. (Az előbbit 2750 fő, az utóbbit 18 729 fő tekintette meg.) Két szomszédos délalföldi levéltárunkban, a szegediben és a szentesiben a kiállítások rendezésének már hagyományai vannak. A tervév folyamán a szegediek Mezőkovácsházán állították ki a község másfél százados történetére vonatkozó dokumentumaikat (1500 látogató), a szentesiek „20 éve" címmel rendeztek a levéltár előterében kiállítást. Mindkét levéltár anyagot adott a Csongrád megye és Szeged felszabadulására emlékeztető kiállításhoz, továbbá a szegediek a már említett, Békés megye területét bemutató és a „20 éve szabadult fel Battonya" című, a szentesiek a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János emlékkiállításhoz és az.