Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben / 321–336. o.

322 Krónika pontilag került beszerzésre a levéltárak részére 5 db kézi tűzoltókészülék, 9 db írógép és 1 db számológép. A szolgáltatásokra (06. rovat: szállítás, közműdíj, postaköltség, SZTK-járulék stb.) 1 209 602,12 Ft-ot használtunk fel. A központilag kezelt felújítási hitelből 1956 331,97 Ft került felhasználásra. Ebből az összegből fedeztük a LOK épület romos szárnyának építését, a Veszprémi Állami Levéltár külső raktárának felújítási, az Esztergomi Állami Levéltár előző évről áthúzódó felújítási költségeit és egyéb tervezési, művezetési kiadásokat. Állóeszközök beszerzése és kisebb építkezés címén (09. rovat) 311 000,45 Ft-ot használtunk fel, ebből az Összegből beszerzésre 156 700 Ft-ot, könyv- és iratvásárlásra 135 900 Ft-ot, kisebb belső építkezésre 18 400 Ft-ot fordítottunk. A beruházási hitelfelhasználás 231 112,40 Ft volt, amelyből a Veszprémi Állami Levéltár felújított raktárát állványzattal láttuk el, befejeztük az Esztergomi Állami Levéltár beállványozását, az Országos Levéltár kutatótermébe szekrényeket építtettünk, fotólaboratóriuma részére pedig 1 db denzitometert és 1 db Dokumatort szereztünk be. Komplex (szakmai és gazdasági) ellenőrzésre négy levéltárban, gazdasági ellenőrzésre valamennyi levéltárban sor került. A vizsgálatok során nagyobb rendellenességet nem tapasztaltunk. Á múlttal szemben kétségtelenül mutatkozó javulás nagyrészt azzal magyarázható, hogy az utóbbi években valamennyi levéltárnál rendszeresen tart a Levéltárak Gazdasági Hivatala ellenőrzést és állandósult az évenkénti komplex vizsgálatok száma is. A kisebb-nagyobb levéltári építkezések közül első helyen az Esztergomi Állami Levéltár épületének felújítását kell megemlítenünk. A volt megyeház és városház közé ékelt épület telekkönyvileg 1963-ban került levéltári kezelésbe. A háborús sérülések és a fagerendák korhadása miatti életveszély egyaránt elodázhatatlanná tették az épület teljes restaurálását, amelynek keretében az emeleti fafödém helyére vasbeton-szerkezet került. Az épület homlokzata az eredeti kiképzés érintetlenül hagyása mellett az Országos Műemléki Felügyelőség előírása szerint nyert felújítást. Négy raktárhelyiség teljesen új — deszkafödémmel két részre osztott — állványzatot kapott. A levéltár jelenlegi elhelyezése az újabb iratanyag befogadását egykét évtizedre biztosítja, sőt a későbbiek folyamán az udvari részen — manzard-szerű kiképzéssel — esetleg emeletráépítésre is sor kerülhet. Az épületben egyébként kényelmes és jól felszerelt munkaszobák biztosítják a zavartalan munkalehetőséget, sőt egy boylerral felszerelt mosdóval ellátott vendégszoba kialakítására is sor került. A Veszprémi Állami Levéltár az előző évben szerzett alagsori raktárát irattárolásra alkalmassá tette és beállványozta. — A Szekszárdi Állami Levéltár az év folyamán négy földszinti volt börtöncella átengedése ellenében az emeleten (eddigi helyiségeinek közvetlen szomszédságában) négy új helyiséget kapott, s a csere egyúttal 71 m

a területgyarapodást is jelentett. Ezzel a levéltár a volt megyeháza egyik épületszárnyát teljesen birtokba vette. — Kecskeméten a FŰSZERT vállalat megürült Klapka utcai (több mint 400 m

2 alapterületű) raktárhelyiségeit a levéltár kapta meg, tényleges használatbavételükre azonban az épület évtizedes elhanyagoltsága miatt még nem kerülhetett sor. Nem saját kezdeményezésre hajtott végre helyiségcserét a székesfehérvári és a szentesi levéltár. Az előbbi átadta a közgazdasági technikumnak a járási tanácsház épületében levő ún. pénzügyi raktárát, s helyette a megyei tanácsház földszintjén kapott csereheíyiséget, továbbá véglegesen használatba vette az "eddig ideiglenes jellegű alagsori raktárhelyiségeket. Az utóbbi levéltárnak ki kellett ürítenie a városi tanácsház épületének emeleti részén levő bírósági raktárakat, s ugyanezen épület ellenkező végén levő alagsori helyiségekbe kellett az iratanyagot átszállítania. Említésre méltó munkálatok folytak a győri (az irodahelyiségek új műanyag-padlózatot nyertek), a soproni (a Lakner utcai épület homlokzatának tatarozása, a rendezőszobában cserépkályha építése) és a kaposvári (kutatószoba kialakítása céljából a folyosó egyik részének leválasztása) levéltárban. Szervezeti változások. Személyi ellátottság 1964. január 1-tol kezdődően a Fővárosi Levéltárban három osztály alakult. Az I. osztály a feudáliskori városi és az igazságszolgáltatási szervek irataival kapcsolatos teendőket látja el. Ide tartozik az egykori Buda, Pest és Óbuda város levéltára is. Az osztály vezetője Bónis György. A II. osztály az 1873 utáni — nem gazdasági jellegű — szervek iratait kezeli.