Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Journal of the Society of Archivists, Vol. II., No. 7-10. (1963–1964) / 310–311. o.

FOLYÓIRATSZEMLE Készítette: Bélay Vilmos JOURNAL, OF THE SOCIETY OF ARCHIVISTS. London. — Vol. II. No. 7. (1963): W. KAYE LAMB kanadai levéltáros, a Társulat elnöke megnyitó beszédében, amellyel az 1962. évi társulati konferenciát köszöntötte, a levéltáros hivatásáról elmélkedik. Olyan perspektívákat is érint, mint a modern technika lehetőségeinek kiaknázása és ezzel merőben új feladatok vállalása, mint pl. a fono-dokumentumok (magnetofonszalagok, hanglemezek) gyűjtése. — NICHOLAS RIDLEY parlamenti képviselő személyes hangú cikkében elbeszéli, miként lett a helyi közigazgatás átszervezéséről szóló törvényjavaslatból törvény. Cikkében a felszólaló képviselők beszédeit is ismerteti, kivonatosan. — RONALD W. LIGHTBOWN az itáliai kapitalizmus kezdeti korszaka nagyértékű forrását, a sienai „tavolette di Biccherna" (13—15. századi illusztrált számadáskönyv) mutatja be. — VALERIE CROMWELL egykorú levelekből, jelentésekből vett idézetekkel élénkített cikkében előadja, milyen adminisztratív előkészületek után vitt a kormány a múlt század derekán külügyi vonatkozású törvényjavaslatokat a parlament elé. — No. 8. (1963): PETER E. LASKO „Oroszlánszívű" I. Richárd angol királynak a British Museumban. őrzött címeres pecsétnyomónyűrűjét ismerteti. — RUPERT G. JARVIS a XVII. században élt Marinus van Heymerswael flamand festő „Két uzsorás" című a londoni Nemzeti Galériában őrzött képét mutatja be. A képen ábrázolt könyv kinyitott lapjára a festő által ráfestett szöveg (borból és sörből származó bevételek naplója) alapján a szerző megállapítja, hogy a kép nem két uzsorást, hanem egy idősebb, főkönyvet vezető pénzügyi tisztviselőt, adószedőt ábrázol, aki fiatalabb kollégájától éppen átveszi az általa behajtott, elkönyvelésre váró adót. — THOMAS G. BARNES kaliforniai egyetemi tanár a híres feudáliskori angol királyi bíróság, a Csillagkamara Tudor- és Stuart-kori történetéhez járul hozzá adalékokkal és ismerteti annak levéltárát. — KENNETH DARWIN az ír levéltárügyről számol be. Mint ismeretes, a dublini ír Országos Levéltár 1922 júniusában tűzvész áldozata lett, így az ír központi jellegű történeti forrásanyag megsemmisült. Ma, a Nemzeti Könyvtár kézirattárát is figyelembe véve, négy jelentős levéltár van Írországban, három Dublinban, egy Belfastban. Ezeket ismerteti a szerző. — No. 9. (1964): MICHAL L. RYDER az írásra felhasznált pergament alkalmazásának történetét ismertetve, saját, a pergament tökéletesebb kikészítésére irányuló kísérleteinek eredményeiről számol be. — FRANCIS W. STEER egy 16. századi festményt mutat be, amely a richmondi herceg gyűjteményébe tartozik. A kép bírói tárgyalást ábrázol. — WILLIAM REID a londoni Towerben őrzött és a látogatóknak nap-mint nap bemutatott forrást az ún. „Stores ledgert" ismerteti. Ez a Tower fegyvereinek leltára, amelyet a 17. század óta vezetnek. — EDWIN WELCH az angliai ún. „non-conformist" felekezetek XVII-XVIII. századi anyakönyveit ismerteti. Fenti néven foglalják össze a római katolikusokat, quakereket, baptistákat, és a 17. század dereka óta a presbyteriánusokat és independenseket. A hivatalos államvallássá deklarált anglikán egyháztól való üldöztetésüktől féltükben anyakönyveiket nem tudták rendszeresen vezetni. — A. E. B. OWEN az Angliában a 16. század óta alkalmazott ún. drainage (a szántóföldek és rétek alagcsövezése) levéltári forrásanyagáról tájékoztat. — IDA DARLINGTON VII. Edward király londoni kórház-alapítványa történetét és az azt megvilágító forrásanyagot ismerteti. — NORMAN EVANS arról a jelentős filmezési munkáról ír, amelynek eredményeként a 16—17. századi angol királyok és orosz cárok közti levélváltás anyaga ma mindkét fél levéltárában a kutatás rendelkezésére áll. — No. 10. (1964): JOHN H. COLLINGRIDGE azt vizsgálja cikkében, hogy miként alakult az utolsó évtizedekben a londoni Országos Levéltár (Public Records Office) és a helyi levéltárak kapcsolata, különös tekintettel az 1958. évi levéltári törvényre. A cikk elsősorban a levéltári érték, ezenbelül az iratselejtezés problémáival foglalkozik. — JEAN M. IMRAY a 15—17. századi tengerentúli kereskedelemmel foglalkozó kai-