Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - IRODALOM - Vörös Károly: Pest megye múltjából. Tanulmányok. Szerkesztette: Keleti Ferenc, Lakatos Ernő, Makkai László. Bp., 1965. / 307–309. o.

Irodalom 307 PEST MEGYE MÚLTJÁBÓL TANULMÁNYOK Szerkesztette: KELETI FERENC, LAKATOS ERNŐ, MAKKAI LÄSZLÖ Kiadja Pest megye tanácsa Bp. 1965. 460 í., 1 tkép Az utolsó másfél évtizedben a kultúrforradalom kibontakozásával a közönség részéről egyre növekvő érdeklődés figyelhető meg a helytörténeti kutatások, egyes községek, megyék, városok, tájak múltja iránt. Egyre többen és többen fordulnak érdeklődéssel szülőföldjük, szűkebb hazájuk múltja felé kíváncsian azokra a tényezőkre, melyek a jólismert tájat, településeit és lakosaik sorsát évszázadokon át alakították, az elődök életén keresztül így sokban elérve napjainkig és hatva a mára is, formálva napjaink emberének nemcsak (és egyre kisebb mértékben) életkörülményeit, hanem (erősebben és makacsabbul) tudatát, gondolkodását is. Az érdeklődés növekedése igényekkel is jár, s az ilyen igények kielégítéséről tanúskodik az a ma már kisebb könyvtárra rúgó helytörténeti irodalom, mely az utolsó másfél évtized során keletkezett, jelentős mértékben befolyásolva nemcsak egy adott területről, hanem — a feldolgozások összeillesztésével — immár egész múltunkról kialakuló képünket is. S amely virtuális helytörténeti szakkönyvtárnak polcára most egy újabb vastag kötetet is odatehetünk: a Pest megye történetét bemutató tanulmánykötetet. A kötet kiadásával a reformkor „Vezérmegyé"-jének tanácsa ezúttal is jó példát mutató kezdeményező' lépést tett a helyi történeti igények kielégítésének ilyen terjedelemben megyei viszonylatban egyedülálló (s országosan is csupán a fővárosnál megtalálható) típusával: a megyetörténeti tanulmánygyűjteménnyel. Bár az ilyen kötet szükségképpen ritkábban jelenvén meg, kevésbé mozgékony és sokoldalú mint a helytörténeti vagy helytörténeti vonatkozásokkal is foglalkozó folyóirat (melyre rendszeresen megjelenő formájában a Vasi Szemle, ÍM. városi viszonylatban a Soproni Szemle nyújtja a legjobb példákat) nagy előnye az, hogy módot nyújt (az előttünk fekvő kötethez hasonló jelentős terjedelem biztosítása esetén kiváltképpen) a kiválasztott témák elmélyült, hosszas kutatás alapján ennek megfelelő terjedelemben való kidolgozására. S a témák olyan szerencsés kiválasztása esetén, mint az jelen kötetben is történt, a vizsgált terület legfontosabb kérdéseinek jól összekapcsolódó bemutatása szinte már egy modern megyetörténet alapvonalait is érzékelteti az olvasó előtt, növelve a kötet használhatóságát a helyismeretet tanító pedagógus és a történelemtanár számára is. A kötet 9 tanulmányban vezet végig a megye történetén a kuruckortól kezdve egészen a felszabadulás utáni első évekig: a földosztás győzelmes befejezéséig. A tanulmányok gazdag forrásanyaga, s az ezek felhasználásánál alkalmazott modern történetírói módszerek, az elmélyült elemzés együttesen eredményezik a megye múltjának sokoldalú, életteli megelevenedését, a kötetet nemcsak hasznos és tudományosan magas színvonalú, de általában érdekes, helyenként szinte izgalmas olvasmánnyá is téve. Kosáry Domokos a megye kuruckori életét az eddig kevéssé felhasznált megyei összeírás anyag alapján bemutató terjedelmes, gazdagon dokumentált tanulmánya az összeírások adatait 3, járásonként s azon belül helységenként haladó táblán összesíti: az elsőn a megye helységei portaszámainak alakulását vizsgálja 1647—1695 között 12 időpontban; a másodikon — ehhez csatlakozva — az adózó családfők számának alakulását 1696—1715 között 6 időpontban; a harmadikon az állatállomány, vetés és szőlő mennyiségét 1669-ben és 1703-ban. Az adatszolgáltatás természetszerűen nem hézagtalan: a tendenciák azonban megfelelő forráskritikával így is jól és egzakt módon megfigyelhetők: a felszabadító háborúk viliarában és roppant terhei alatt a lakosság átmenetileg elmenekül a területről, de a háborúk elmúltával csakhamar visszatér, sőt gyarapodásnak indul: elsősorban állattenyésztésének s ebből kinövő állatkereskedelmének alapján. A tanulmány az így feltárt gazdasági alapból kiindulva bemutatja és részletesen elemzi a lakosság egyes rétegeinek magatartását a Rákóczi szabadságharc alatt: olyan tanulságokkal, melyek az egész Duna—Tisza köz vonatkozásában is érvényesek, sőt sokban az országos történet kutatója számára is jelentősek. — Petróci Sándor Pest megye újjátelepülése 1711—1790 c. tanulmánya elsősorban az adózó családok számának alakulását járásonként s azon belül községenként az 1715, 1728, 1744, 1760 években bemutató, sokféle forrás felhasználásával összeállított táblázatsor alapján (melyet az összeírásoknak a népesség jogi differenciálódását, valamint a terméseredményeket és az állatszámot g Levéltári Közlemények