Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez : nyugat-dunántúli számadáskönyvek pénztörténeti adatainak alapján, 1540–1560 / 235–256. o.

242 Baraczka István got hat paccon . .. den. 32."

25 Ilyen alapon 1 pacc értéke (32 : 6 = ) 5,3, vagy másképp 5V3 magyar dénár. Az itt említett pacc nem más mint a német Batzen (így is írva: Patzen, Patzn). Ugyanerről a napról, sőt a számadás egyazon lapjáról idézhetünk a rénes forint magyar dénárban kifejezett értékének illusztrálására a következőkben: „az nap attam három was fazék onozasatol eg' renes forintot ... den 80." Ügy véljük, hogy ehhez nem szükséges semmiféle kommentárt fűzni annál kevésbé, mert a számadások több helyén következetesen 80 magyar dénárt adnak értékéül a számítások. Korántsem adnak a fentihez hasonló, következetesen azonos dénárértéket számadásaink a tallérnak. Az alábbi tételből következően a tallér magyar dénárban kifejezett értéke: „15 aprili [1548] attam uramnak ket tallért saruarat, kit az soproni to ásóknak adót, hog' soprona boczata, ki teszen penzöl ... fi. 1 den. 87."

28 Ebből a tallér magyar dénárban kifejezett értéke (187 : 2 = ) 93,5 magyar dénár. Más számadási tételek a tallért 70 krajcárral értékelik. Mint pl. „25 die iuly [1547] asszon'omnak eg' taller ... er. 70."

27 Ebben az esetben 1 tallér (70X1,33 = ) 93,1 magyar dénár. A tallér egy állandóbb értékének kiszámításához az alább idézett számadási tétel szolgál: „29 die aprili [1547] adót g'örg' uram- három tallért es mate porkoláb ket forintot, ki teszen húsz pénz heyan öt forintot."

28 A húsz pénz híján 5 forint ugyanis 4 fi. 80 den. Ebből levonva a 2 forintot, a 3 tallérra 280 dénár esik, amiből 1 tallér (280 : 3 = ) 93,33 magyar dénár. A vizsgált korszakra a tallérnak ez az értéke tűnik legállandóbbnak, erre mutat a számadások legtöbb tétele. Ehhez még egy idézettel szolgálunk az 1545. évből annál is inkább, hogy a magyar arany forintra építhető — előbb bemutatott — pénzrendszerben a tallér ott szereplő értékét igazoljuk. „Az nap [1545. IV. 28.] attam saruarat az nemet christofnak ötötfel tallért, kit az ő pénzébe Botka elköltőt uolt Komaromba az uram szükségére, mást attam érette, ki teszen neg' forintot es húsz pénzt... fi. 4 den 20."

29 (420 : 4,5 ugyanis 93,33). A tallér mint valóságos pénzdarab (Münze), ahogyan azt a fentiekből láttuk, értékingadozást mutat. Ebben a sajátosságában hasonlatos a magyar arany forinthoz. Érvényesek tehát a tallérra is a magyar arany forinttal kapcsolatban elmondottak: értéktáblázatának elkészítése nagy hiányt pótolna. Továbbmenően nyomatékosan hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy míg >a magyar arany forint fogalmilag mindig azonos, a tallér korántsem. Tallér ugyanis több25 Uo. 1. 201. 26 Uo. I. 314. 27 Uo. I. 239. 28 Uo. I. 230. 29 Uo. I. 167. — A tallérra — mint láttuk — háromféle dénárértéket is kapunk (93,5; 93,1; 93,33). Ezek az értékek a gyakorlati gazdálkodásban forognak. Bár a pénzre vonatkozó jogszabályok elemzésébe ezúttal nem bocsátkozunk, a tallérra vonatkozóan I. Ferdinánd 1554. évi decretuma (XVI) 17. articulusából mégis ezt közölhetjük: „ . . . ut pro denariis nonaginta tribus Hungaricis non maiori valore, talleri ipsi in hoc regno currant. . .", azaz a tallér nem lehet nagyobb értékű 93 magyar dénárnál. (Corpus Juris Hungaríci 1000—1895. Milleniumi emlékkiadás. 1526—1608. évi törvénycikkek, Bp. 1899. 372. 1.) — A tényleges állapotok következetes összevetése a vonatkozó jogszabályokkal kétségkívül hasznos, és egy teljességre törekvő pénztörténeti tanulmány azt nem nélkülözheti; főképpen akkor nem, ha feladatának tekinti a pénzegységek értékvizsgálatát is.