Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Baraczka István: A hazai pénzrendszerek és pénzek történetéhez : nyugat-dunántúli számadáskönyvek pénztörténeti adatainak alapján, 1540–1560 / 235–256. o.

A HAZAI PÉNZRENDSZEREK ÉS PÉNZEK TÖRTÉNETÉHEZ (Nyugat-dunántúli számadáskönyvek pénztörténeti adatainak alapján 1540-1560) A XVI. század derekának árufogalmai még sok tekintetben tisztázásra, szorulnak. Meglevő szótáraink, magyar és idegen nyelvűek, régebbiek és újabb keletűek egyaránt adósok maradnak az árufogalmak tartalmára világító jelentések kifejtésével. A bennük található „szótári jelentések", „szótári fogalmak" az áruismeretre törekvő számára az áruforgalom több oldalát homályban hagyják. Ennek következtében bizonytalan a tájékozódás világuknál a letűnt évszázadok árufogalmai körében. A Schmelleréhez fogható munka

1 hiánya ma is ugyanazokat a gondolatokat kelti, mint keltette hat évtizede Takáts Sándorban a Nyelvtörténet című bírálata megírásakor: „A történész a dolgokat történeti fejlődésükben ismeri, s jelentésüket nem szótárak, hanem a tárgy ismerete alapján dönti el."

2 A dolgok jelentését a tárgy ismerete alapján igyekezvén fölfedni, fordultunk a levéltárakban őrzött számadási iratok tanulmányozásának már nem járatlan, de még korántsem kitaposott útjára. Azért erre, mert rajta a dolgok használatára, esetleg előállításuk körülményeire, mennyiségükre, hellyel-közzel leírásukra és nem utolsó sorban értékükre becses adatokhoz juthatunk. Az áruk értékének ismerete, ha közvetlenül nem, közvetve mindenesetre azok. fogalmának meghatározásához is alig nélkülözhető vonással szolgál. Mindemellett — tapasztalatunk szerint — vannak esetek szép számmal, amelyekben, a dolgok értékét kifejező összeg közvetlenül is rávilágít azok mibenlétére. A hiányosan vagy pontatlanul leírt áruk helyes fogalmára ugyanis az értéküket kifejező összeg kisebb vagy nagyobb voltában utal. Vegyünk például két idézetet Sopron város 1538/39. évi számadáskönyvéből a könyv két egymást követő lapjáról az alábbiak szerint: „Philippi vnd Jacobi dem Baltazár zu aim Rock auß beuelch meiner herén kauft 5 elén langen Nürenberger zu 4 solidus die elén . . ." Ez áll a 90. lapon. A 91. lapon ezt olvashatjuk: „Sontag vor Bartholomie anno 38 kauft ich auß beuelch meiner herén dem Stat Thurner zu aim hofclaid vnd pesserung 6 elén Nürenberger Je 1 elén per 4 solidus . . ." A két idézetben a nürnbergi és a hosszú nürnbergi posztó azonos áron szerepel, ami nem valószínű. Alaposabban lehet feltételezni azt, hogy a fentiekben azonos áruról a „hosszú löremberger"-ről van szó: erre mutat az azonos ár. 1 Schmeller J. Andreas: Bayerisches Wörterbuch. Stuttgart und Tübingen 1827. 18281836. 1837. I—IL Band. 2 Takáts Sándor: Nyelvtörténet. Századok 1906. 198. 1.