Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 2. - Kumorovitz L. Bernát: A magyar közép- és nagycímer kialakulása / 209–234. o.

230 KumoL-ovItz L. Bernát a köztársasági jellegű magyar kiscímert,

117 amely mellett azután véglegesen ki is tart. (28. kép.) Az 1849. évi március 4-én kibocsátott császári manifesztum (olmützi alkotmány) újból felelevenítette a korona nélküli címer kérdését. Minthogy a Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) nem változtatta meg az ország államformáját, a „republikánus irányzatú" kormánynak sem kellett gondoskodnia új államcímerről: megtartotta az 1848-as háromféle (kis-, közép- és nagy-) címert, csupán az ország függetlenségének a kifejezésére magáévá tette a Március Tizenötödikének és korábbi követőinek a most már régi és időközben népszerűvé vált kezdeményezését. Az állampecséteken használatba került a korona nélküli 1848-as gyűrűformájú nagycímer"

8 (29. kép), nyomtatványokon és űrlapokon a koronátlan és pajzsokban egyesített nagycímer

119 (30. kép), az 1849. július 1-én kibocsátott 10 forintos bankjegyeken a korona nélküli 1848-as középcímer (31. kép), a minisztériumok és az alájuk tartozó hatóságok és intézmények pedig a koronátlan kiscímer használatára tértek át.

120 (32. kép.) - Gyűrűszerűén összetett középcímert nem ismerünk 1849-ből. Világos után az osztrák önkényuralom az ország függetlenségével együtt annak szimbólumait, az 1848—1849-es szín- és címerhasználatot is megszüntette, s az 1836-os (császári sasos) nagy- és középcímeres pecsétek használatát állította vissza.

121 A kiegyezés után a sasos címerek ismét eltűnnek: pecsétjeikre és zászlóikra most már nyugodtan vették fel a magyar hatóságok és intézmények az 1848-as kiscímert. Az 1867: 16. cikkelye erősíti meg közjogilag is használatát.

122 A horvátokkal való kiegyezés (1868: 30. te.) és a Fiúméval kapcsolatos ideiglenes megegyezés után születik meg „a magyar korona országai ügyeinek közös jelvénye: Magyarország s Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok egyesített címere", amely, tartalmát tekintve, azonos az 1848-as középcímerrel.

123 1874-ig használták, amikor Fiume jelvényével bővült. Mellette volt egy másik középcímer is, szívpajzsában a királyi család címerével, melyet az uralkodó használt. A nagycímert nem keltették életre többé.

124 Az 1896-os címerrendelet sem újít, csak a régi címereknek szabályos és egységesebb használatát biztosítja (Bpesti Közlöny 1895. X. 11. 3755. sz.). 1912-ben Bécsben egységesebb közös címert akarnak szerkeszteni a Monarchia részére.

125 A királyi döntés 1915. október 11-én történt meg, s eredményeképpen a Monarchia közös intézményeinek használatára új közös közép- és kiscímert szerkesztenek, a nagy117 1848: 230. sz. 118 O. L. Múz. Törzsanyag 8/1949—1849. 1849. ápr. 17. 119 Uo. 9/1848—1849. 1849. május 16. 120 A pecséteken kívül, mint 1848-ban, most is más, főleg hadfelszerelési tárgyakon, zászlókon és iparművészeti alkotásokon találkozunk az 1849-es koronátlan kiscímerrel. 121 Illés i. m. 84—86. 1. 122 Uo. 90. 1. 123 Uo. 91. 1. — Nagy: Közjog 103—109. 1. 124 Illés i. m. 91—92. 1. 125 Horváth i. m. 1—5. 1. — Az új címerrendezéssel kapcsolatos közjogi problémákra (Horváth S. előtt) Kmethy Károly mutatott rá „Elmélkedés a magyar nemzeti címer és lobogó jussáról" c., 1913-ban (Budapesten) megjelent értekezésében.