Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - Komoróczy György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében / 11–55. o.

Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében 21 kört kénytelen volt gyakorolni. Ugyanakkor azonban egy másik irányú folyamat az alulról kiemelkedő kezdeményezéseket állította előtérbe, és az új testületi szervezeteket, mint a társadalom forradalmi intézményeit dobta felszínre, közöttük a népi bizottságokat. Ezek az új testületi szervek voltak hivatva meghatározni a hatalom politikai tartalmát és egyben biztosítani az önkormányzati élet szabadságát. Centralizáció és autonómia ilyen — később még tovább mélyülő — kettőssége akkor dialektikus egységet alkotott, s a további kibontakozás feltételeként jelentkezett.

40 A megyei igazgatás Biharban a felszabadulást közvetlenül követő hetekben, már november első negyedében, megindult. A régebbi hivatali szervek nem működtek; a vezető tisztviselők szinte kivétel nélkül elmenekültek; a közigazgatás korábbi személyzete még novemberben sem szivárgott vissza.

41 Sajátos helyzetet teremtett még az a körülmény is, hogy a megyében néhány hétig kettős irányítás érvényesült: az egyik központ Nagyváradon volt, a másik pedig Berettyóújfaluban. Ez a kettősség károsan befolyásolta a további munka menetét s a megyei igazgatási gépezet megszilárdulását. Egy ideig a szovjet katonai közigazgatás közvetlenül irányította a megyét. De 1944. november 6-án a még mindig Nagyváradon működő alispán arról értesítette a községeket, hogy a megyei katonai parancsnok „Bartsch Sándor nagyváradi lakos felsőkereskedelmi iskolai igazgatót B&ar vm. főispánjává, Dr. Csillag Andor ügyvéd nagyváradi lakost Bihar vm. alispánjává kinevezte." Ezzel a kinevezéssel nem szűnt meg a katonai közigazgatás, de a továbbiakban megoszlott a munkakör ellátása.

42 Az alispán egyelőre az új helyzetben is a korábbi törvényes rendelkezésekben megállapított jogkör alapján fejtette ki tevékenységét, melyet elődjéhez képest folyamatosnak tekintett: folytatta a korábbi iktatókönyvet, jogfolytonosságot látott a maga személye és elmenekült elődje munkája között. A szovjet parancsnokság november 13-án kiadott rendelete a katonai közigazgatás helyett „a magyar közigazgatás életbeléptét" tette közhírré.

43 Ezzel a ténnyel már is a kettős kormányzás érvényesült Bihar megyében, mert egyes ügyekben a szovjet katonai parancsnok intézkedhetett, míg más ügyekben az alispán személye képviselte a polgári jogrendet. A nagyváradi alispán továbbra is a felszabadulás előtti Bihar megye egész területében állapította meg működésének körét: nem tudni, mi okból, az első két hétben úgy intézkedett, mintha szó sem lenne Bihar megye további területi megosztásáról, a magyar és a román államterületek újbóli elválasztásáról. A további fejlődés első lépcsője azonban már a Berettyóújfalu székhellyel visszaállítandó megye szervezetének kialakítása volt. Ezt az akciót mindkét megyei központ irányítói november 10-e körül indították meg, mert lehetetlen közigazgatási helyzet állott elő annak tisztázatlansága által, vajon mi tekintendő államhatárnak a felszabadulás pillanatától kezdődően. A helyzet jövendő alakulását az első napokban ugyanis talán egyedül a szovjet katonai parancsnokság látta világosan, amely a szövetséges hatalmak teheráni és jaltai egyezményeinek körvonalait ismerhette, ennek folytán tudomása volt a bécsi döntések érvénytelenségéről (e döntéseket különben az MKP sohasem ismerte el). Ennek tudatában tehát már november 10-e körül megkezdődött az 1940. év előtti államhatárok visszaállításának előkészítése. A nagyváradi alispán így már november 15-én közölte az alárendelt közigazgatási hatóságokkal, hogy „a katonai parancsnokság rendelkezése értelmében az ún. bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt területek tartoznak vezetésem alá. Ennélfogva a volt trianoni országhoz tartozó községek vezetésem alól kiesnek." A továbbiakban fel is sorolta az illetékessége alá 40 összehasonlítás céljából vö. Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után. Levéltári Közlemények 1960: 3—21. old., továbbá Oltvai F%renc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától Magyarország felszabadulásáig. Levéltári Közlemények 1963. (Ezentúl = Oltvai: Szeged) 71—97., 247. és köv. old. Utóbbi kitűnően mutatja be a városi polgármesteri hivatal és az önkormányzati hatóság szervezetének újszerű szerepkörét. 41 Vö. Fehér: Bihar 188. old. 42 DÁL, Bihar megye Nagyváradi alispánjának iratai (ezentúl = Bai), 25000/1944. nov. 6.; Vö. Oltvai: Szeged 77. old. 43 DÁL, Derecskéi főszolgabíró iratai (ezentúl = fszb.), 4010/1944. nov. 13.