Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Izvesztija na Drzsavnite Arhivi, Kn. 7–8. (1963–1964) / 189–190. o.

Foívóiratszemle 189 három nagy nyugatnémet levéltár ismertetését találjuk: HERMANN KLEINAU a wolfenbütteli, GÜNTHER MÖHLMANN az aurichi és FRANZ ENGEL a bückeburgi levéltárakat (egyébként mindhármat „Niedersächsisches Staatsarchiv"-nak nevezik a székhely nevének hozzáfűzésével). — WALTER DEETERS a hannoveri „Niedersächsisches Staatsarchiv" egyik osztályának, az egykori lüneburgi hercegség okleveleinek rendjét ismerteti, — HANS KOEPPEN az egykori Német Lovagrend birtokaira vonatkozó oklevélkiadvány (Preussisches Urkundenbuch) kiadási problémáival ismertet meg. — Heft 4.: A füzet első cikke a gazdasági levéltárosok dortmundi konferenciájáról számol be. Ezen a megbeszélésen a gazdasági levéltárakkal foglalkozó, önállóvá váló diszciplina elvi kérdéseit is feszegették. — GÜNTER v. RODEN az ÉszakrajnaVesztfália tartomány községi (városi) levéltári dolgozói számára tartott első tanfolyam tananyagát ismerteti. A tanfolyam résztvevői a levéltári „középkáderek", német szakkifejezéssel élve a „gehobene Archivdienst" ellátására alkalmas dolgozók. — Ugyanezeknek képzéséről és levéltári foglalkoztatásáról ír WINFRIED B. BLIESS. — PAUL SAUER az 1933—1945 közti baden-württenbergi zsidóüldözések dokumentációs központjának tevékenységéről számol be. A következőkben néhány rövidebb cikk a levéltári technikai kérdések állásáról tájékoztat, a bückeburgi konferencia referátumai alapján (THOMAS TRUMPF: a biztonsági filmezés és több szerző közös referátuma a bückeburgi „Staatsarchiv"' központi film- és restauráló műhelyének működéséről, — A folyóirat egyes számainak csaknem felét az egy-egy terület levéltárainak részvételével tartott szakmai megbeszélésekről és egyéb levéltári vonatkozású eseményekről szóló beszámolók és szakirodalmi recenziók foglalják el. Az ismertetésre kerülő szakkönyvek túlnyomó többsége német kiadvány, kisebb számban ismertetésre kerülnek külföldi — elsősorban angol, amerikai és francia — művek is. Nagy helyet foglalnak el a. nyugat-németországi levéltárak dolgozóira vonatkozó személyi hírek (áthelyezések, kinevezések, kitüntetések, születésnapok stb.). IZVE3ZTIJA NA DRZSAVNITE ARHIVI. Szofija. A Bolgár Levéltári Főigazgatóság folyóirata évente egy kötetben jelenik meg, terjedelme kb. huszonöt ív. A közlemények négy fejezetre tagolódnak: az elsőben a levéltári munkával kapcsolatos, rendszerint elvi jelentőségű cikkek, a másodikban forrásközlemények olvashatók, történeti bevezetéssel. A harmadik rész bizonyos témára vonatkozó forrásanyagról ad tájékoztatást, végül a terjedelemre legkisebb negyedik részben levéltári hírek, recenziók és bibliográfia foglalnak helyet. — Kn. 7.: M. ALEKSZIJEV az állami levéltárak perspektivikus tervét ismerteti. Hangsúlyozza, hogy a Bolgár Kommunista Párt 8. Kongresszusának határozatai új feladatokat szabnak az állami levéltárak elé. A legfontosabb feladatok sorában említi a szocializmus építése korszakában keletkezett iratanyag begyűjtését, a történeti értékű magánfondok felkutatását és a külföldi levéltárakkal való fokozottabb'mikrofilmcserét. — K. GEORGIJEV a „forrástan" — a történeti források tudományos felhasználása módszertana kidolgozásának fontosságára hívja fel a figyelmet. — L. DIMITROV az azonos típusú, kisebb terjedelmű és forrásértéküket tekintve is kisebb jelentőségű fondok csoportosítására vonatkozó tapasztalatait közli. — M. RADKOV a török uralom alóli felszabadulás levéltári forrásanyagának alaposabb megismerésére és felhasználására tesz javaslatot. — Ezután hat forrásközlemény következik, melyek a következő tárgyakra vonatkoznak: a textilipari önköltségcsökkentésért folytatott harc az első ötéves terv (1948—1952) korszakában; a bolgár tengerparton működő partizáncsoport (1944) tevékenysége; Sismanov professzornak, az 1920-as években Bulgária berlini követének levelei; Kirkovnak, a bolgár munkásmozgalom hősének levelei; a bolgár burzsoázia és a népszabadságért folyó mozgalmak (1894—1921), végül bolgár politikai foglyok levelei az 1860-as és 1870-es években. — A folyóirat következő fejezetében bizonyos témákra vonatkozó fondok ismertetése következik. A témák egy kivételével 20. századiak: a szakszervezetek harca a népgazdaság helyreállításáért 1944—1948 közt; a várnai körzet egészségügye 1944-ben; az 1923. szeptemberi felkelés; a plevnai kommün 1919—1923-ban; bolgárorosz forradalmi kapcsolatok a 20. század első két évtizedében, végül Északbulgária agrárviszonyai a török hódítás kezdeti korszakában. — Kn. 8.: M. ALEXIJEV a bolgár állami levéltárak — a néphatalom vívmányai címen azokról a feladatokról beszél, amelyet a viszonylag nem nagy múltra visszatekintő bolgár állami levéltáraknak a néphatalom húsz éve alatt meg kellett oldaniuk. Fontos feladatként említi a történeti források népszerűsítését is. — P. VELKOV az állami levéltárakban őrzött nagyértéku forrásanyagra hívja fel a tudomány és kultúra munkásainak figyelmét, mint amely ihlető erőként hathat munkásságukra. — M. RADKOV azokról a törekvésekről számol be, amelyek a Bolgár Állami Levéltár létrehozását eredményezték és amelyek 1944-ig, az ország felszabadításáig nem jártak eredménynyel. — A kötet következő része levéltári forrásszövegeket közöl a következő témákra vo-