Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Arhivist, God. XII–XIV. (1962–1964) / 186–187. o.

186 Folyóiratszemle elsősorban a Csehszlovákiával határos országok levéltári kiadványainak recenzióit olvashatjuk. ARHIVIST. Orgon Saveza Drustava Arbivista Jugoslavije. God. XII. (1962) Sv. 1.. A szerkesztőségi cikk visszapillant az elmúlt tíz évre, amely a folyóirat megindítása óta eltelt. — JOSIP MIRNIC a Magyar Tanácsköztársaság alatt működött magyarországi délszláv frakció röplapjait közli. — EMIL PATAKOVIÍ: a községek népi bizottságainak ügyvitelével foglalkozik. — RASKO JOVANOVIC a jugoszláv színházművészet levéltári forrásanyagáról ír. — VERA NENADOVIC' a belgrádi Városi Múzeum kiállításáról tájékoztat. — OLGA JACIMOVIC a Szerb Népköztársaság Állami Levéltára rendezési munkáiról számol be. — LJERKA PJESA az egykori Várasd megyei levéltár rendezési munkáit ismerteti. — RISTO KITJANOVSKI a pelagoniai exarchátus 18. századig visszanyúló levéltárát mutatja be. — ANKA PETRANOVIC a kragujeváci népbíróság levéltárát ismerteti. — ANTUN HERLJEVIC a rijekai (Fiume) prefektúra anyagának rendszerezéséről ad tájékoztatást. — JELENA ACIMOVIC a Dunai Bánság levéltárát, JOZE MACEK a Szlovén Népköztársaság Állami Levéltára által Triesztből átvett anyagot ismerteti. — Sv. 2.: FRANJO BILJAN a jugoszláv levéltárak szervezetéről és működéséről tájékoztat. A számos adatot közlő cikk a jugoszláv levéltáros egyesületek szövetségének 1962. évi szarajevói konferenciáján elhangzott referátum. — EDIB HASANAGIC az új jugoszláv levéltári törvényeket, ill. rendeleteket ismerteti. A szövetségi köztársaságok levéltárai egységes rendelkezések alapján végzik munkájukat. — KRESIMIR NÉMETH a jugoszláv levéltárak központi katalógusának munkálatairól számol be. A katalógus felsorolja a fondokat és gyűjteményeket, a levéltári segédleteket és a levéltári vonatkozású bibliográfiát is közli. — STETEN IGNJANOVIC a munkástanácsok levéltáráról ír, különös tekintettel az anyag megóvására irányuló törekvésekre. — RADE BOSKOVIC a szerbiai Dokumentációs és Információs Központ működését mutatja be. — ANTÓNIA URBASSAVINOVIC a jugoszláv levéltári mikrofilm-szolgálat eredményeiről számol be. A cikk főleg a roppant mennyiségű mikrofilm anyag osztályozásáról és nyilvántartásáról ad tájékoztatót. — OLGA JACIMOVIC a szerbiai Maidanpek mellett fekvő ércbánya múlt századi működését ismerteti a" Szerb Nemzeti Levéltárban őrzött pénzügyminisztériumi levéltár anyaga alapján. — IVAN BEUTZ Horvát-Szlavonország 1784—1938 közti közigazgatás- és igazságszolgáltatás-történetének vázlatát adja. — MILOS MILOSEVIC a kotori (cattarói) levéltárat ismerteti. — SERGEJ VILFAN a levéltárak dokumentációs feladatairól szólva a nehézségekre hívja fel a figyelmet. — God. XIII. (1963): FERDO GESTRIN A szlovén állami levéltárak és a történettudomány címen arról tájékoztat, hogy milyen segítséget nyújtottak .ezek a levéltárak kiállításaikkal és kiadványaikkal a terv szerint dolgozó történettudománynak. A szlovén levéltárak már megjelentették útmutatójukat. — GOLUB DOBRASINOVIC a szerbhorvát nyelv múlt századi művészének Vuk Karadzicnak életére vonatkozó és szovjet levéltárakban őrzött anyagot mutat be. — BRANKO PERUNICIC az ivandani merénylet címen az Obrenovic Milan szerb király ellen 1899-ben megkísérelt merényletről szóló emlékiratot publikál. — IVAN BOZIC a belgrádi egyetemen folyó levéltáros képzésről tájékoztat- A négyéves tanfolyamon főleg általános történettudományi, idegen nyelvi és levéltártani (elméleti és gyakorlati) előadásokat hallgatnak a leendő levéltárosok. — MIRJANA GROS a zágrábi egyetem legújabbkori történelmi szemináriumának eredményeiről számol be. — JAGOS NIKOLIC az egyik ljubljanai gyár által készített „előregyártott levéltári épületekről" ír. Az ily módon gyártott épületek költsége fele. a hagyományos építési módon készített épületekének — RADMILA POPOVIC PETKOVIC az állami levéltári fondok és a magánfondok összefüggéseit vizsgálja. Szerbiában csak az utolsó évtizedekben történik intézményes gondoskodás az állami hivatalok iratanyagának megőrzéséről, a korábbi évtizedekben nagyon sok került magángyűjteményekbe. Ezeknek a magánkézbe került állami eredetű fon dóknak fokozottabb védelméről és figyelembevételéről ír a szerző. — ANTUN HERLJEVIC az isztrai (régi nevén isztriai) levéltárak rendezési munkáiról számol be. — RADMILA BAKALOVIC DUGIC a belgrádi Tesla múzeum munkáját ismerteti. Mint ismeretes, Tesla a modern elektrotechnika egyik úttörője volt. — BOGDAN LEKIC a belgrádi szociálpolitikai szervezetek levéltárait mutatja be. — A következő cikk a jugoszláv levéltárak fondjainak rendezettségéről közöl statisztikai jellegű adatokat, periódusonként! tagolásban. — RADOVANOV TURKOVIC a belgrádi_ Történeti Levéltár illetékességei körébe tartozó hivatalok, intézmények és vállalatok irattárainak helyzetéről ad képet. A törvényes rendelkezések szerint ez a levéltár látja el a fenti szervek irattárainak felügyeletét. — Ugyanezen szerző az irattári dolgozók számára szervezett és a belgrádi Történeti Levéltár munkatársai által vezetett tanfolyamról számol be. — God. XIV. (1964): A kötetnek csaknem felét az V. Nemzetközi Levéltári Kongresszus reforátumai töltik