Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - IRODALOM - Bognár Iván: Zur Geschichte der Produktivkräfte und Produktions Verhältnisse in Preussen 1810–1933. Verarbeitet von Herbert Druck. A termelőerők és a termelési viszonyok történetéhez Poroszországban 1810–1933. Berlin, 1960. / 171–174. o.

Irodalom - 173 C) A közlekedés, kereskedelem és hajózás intézményei. D) Ipartechnika. Az iratanyagnak levéltárba történt átadása 1920—1930, valamint 1936—1938 között történt. Időközben azonban az irattár új állagokkal gyarapodott: 1872-ben a B) állagot újra rendezték az Északnémet Szövetség 1869. jún. 21-i iparsz'abályzatában megállapított tárgyi csoportosítás alapján. A B) állagban ekkor az élő .ügymenetben többé már nem használatos iratok helyeztettek el. A folyó ügykezelésben levő és hozzájuk csatolt iratokból képződött új állag az irattárban szintén B), a levéltárban azonban a régi jelzettől való megkülönböztetésül a B, B) megjelölést kapta. A következő ügyek találhatók benne: Ipartörvények reformjai: települt és vándoriparok; szabványügyi, kereskedelmi és gyári márkák; adók; rendészet és munkajog; iparkamarák; iparos segédek, legények, tanoncok és gyári munkások; helyi rendelkezések és segélypénztárak; kereskedők, gyógyszerészek, könyvárusok; ipari kereskedelem; gyapjúpiacok. Űj állagként jött létre továbbá az E (ipari és kereskedelmi oktatás; kiállítások és vásárok; szövetkezetek stb.), az F (állami porcelángyárak), s végül a Tn.Lu (légi közlekedés) jelű állag, valamint a Kereskedelmi Hivatal és az Ipartechnikai Bizottság (TD) iratanyaga. Az előttünk fekvő 2. kötet ezek közül a BB állagot dolgozza fel: az A és B állagokat az 1,, a C, D, TD, és TN Lu. jelű állagokat a 3. kötet fogja tartalmazni. Az E, F állagokat, valamint a központi irodák és a Kereskedelmi Hivatal iratait a feldolgozás során mellőzték. A kötet összeállítói az iratok feltárásánál a levéltári leltárak általánosító összefoglalása és a katalóguscédulák egyedisége között keresték és találták meg a középutat. Segítségükre volt ebben a porosz irattári rendszer, mely eleve tárgyi tagolódású. Így abban a kényelmes helyzetben voltak, hogy az irattári rendszerre és a már meglevő leltárra támaszkodva végezhették el az anyag kiválogatásának munkáját, mely — eredményeit tekintve — valóban impozáns, összesen tizenkét témakörről (melyek nagy részét megadtuk a B. B. jelzetű állag tárgyalásánál), ezen belül hatvanöt nagyobb és megszámlálhatatlan kisebb tárgyi csoportról vettek fel adatokat, legtöbbször lemenve az egyes iratcsomóig és ezen belül részletesen feltárva az egyes ügyiratok tartalmát is. (Ilyen esetekben a csomószám mellett az év vagy évkör is meg van adva.) A keltet az egyes iratok ismertetésénél is megjelölték, megadva egyúttal azt is, ha a dokumentum újság vagy nyomtatvány. A leltár tehát nagyjából a mi csomójegyzékünkhöz hasonló, azzal a különbséggel, hogy azonos tárgy esetében (pl. évi jelentések, híradások, intézkedések egy tárgyról különböző helyeken stb.) a csomókat összevonták. Ugyanezt tették egyes kisebb tárgyköröknél is hasonló esetekben (pl. valamely törvény végrehajtása különböző helyeken). Ilyenkor az ismertetés rövid és sommás. Példaképpen nézzük meg a VII. sz. témakör (iparossegédek, tanoncok és gyári munkások) 1. c) alpontját, mely a szociálpolitikáról szól. (Ezt az ügykört — illetőleg az 1. osztályt, mely az általános ügyeket tartalmazza — a leltár szerkesztői bontották további alosztályokra.) Tehát a jelzetmegjelölés: VII. 1. c. (melyhez hozzáértendő az állag jelzete: BB). Ehhez járul még további (most már irattári) megjelölésként a tárgycsoport száma: a Nr. 1 e. A tárgy: szociálpolitika a háború után 1918—1921 között. A csomószám itt nincs megadva, mert e jel alatt több tárgy került együvé. Tizenegy iratot sorol fel az ismertetés, köztük a német szakszervezetek központi bizottságának emlékiratát a Birodalom törvényhozó testületéhez 1918-ban; a birodalmi munkaügyi miniszter emlékiratát az 1918. nov. 9 óta a szociálpolitika terén hozott törvényhozási és egyéb fontosabb intézkedésekről; a békeszerződést kiegészítő szerződéstervezetet a munkások és alkalmazottak jogviszonya tekintetében stb., stb. A következő, Nr. 2. jelzetű tárgycsoport tartalma: rendszabályok az Internacionálé törekvései ellen. Ez a csoport 3 csomónyi terjedelmű, s az 1871—1894 közti éveket öleli fel. Ehhez csatlakozik egy függelék az 1848—1860-as évektől, mely javaslatokat tartalmaz a szociális kérdés megoldására és rendszabályokat a szükségállapot elhárítására. Ezekben a csomókban igen érdekes iratok foglalnak helyet, többek között: a francia külügyminiszter bizalmas távirata a berlini francia követhez az Internacionáléról, 1871. júl. 16-án; titkos emlékirat a szociális kérdésről és az Internacionáléhoz való viszonyról Ausztriában, összeállította Beust gróf, osztrák külügyminiszter 1871 őszén; Bismarck az Internacionáléról, a szocialista munkásmozgalomról és a lassalleánusokkal való megegyezés lehetőségéről 1871. nov. 17-én; megbeszélések Schulze-Delitzsch-csel a szociális kérdésről 1871 végén; az iparügyi miniszter jelentése Bismarckhoz, 1872. május 2-án a munkáskérdés ügyében tartott eddigi tanácskozások leglényegesebb eredményeiről, az osztrák—magyar delegációval a munkáskérdésről tartott tárgyalások előkészületei. De sorolhatnánk még oldalszám az érdekesebbnél érdekesebb iratokat. Hasonló érdeklődésre tarthat számot az 1. d. alosztály (Streiks und Aussperrungen), valamint az 1. o. alosztály (Unterdrückung der Sozialdemokratie) is.