Levéltári Közlemények, 36. (1965)

Levéltári Közlemények, 36. (1965) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez / 139–170. o.

164 Katsai Elek Borzasztó állapotban volt, mint Kispest, vagy mint a többi városrész. Úgy részletekben nem is, csak úgy a romhalmaz van a szemem előtt, meg az, hogy Albertirsán kérdeztem ott egy helybelitől, mikor a tehervonatról leszálltam, hogy merre induljak Pestnek, ott nem ismertem ki magam, aztán az ágyúszóra mondta, hogy „a hang után menjek". Hát tényleg a hang után jöttem. Szóval mondtam: rettenetesen lefoglalt a munkám Debrecenben, az újságírói munkám. Meg is írtam, azt hiszem 61- vagy 62-ben az Üj Hang valamilyen visszaemlékezésében, hogy nagyon nem is tudtam jóformán odafigyelni, hogy mi történik az országban, mert én Debrecennel voltam elfoglalva, egészen addig, amíg vissza nem jöttem Pestre. Itt indult meg a Világosság című láp és akkor ide hívtak fel. Félévet töltöttem ott. Egyébként ezekről az időkről, hogy már elmondjam, írtam egy szatirikus kisregényt, még fiatalon, de eltettem, majd egyszer elő fog kerülni. Megvan a kézirata? Megvan a kézirata, igen. Nem lett volna rossz, ha abból egy részletet hallottunk volna. Hát nem olyan, elég triviális hangú történet. Megmondom: pontosan az a nyüzsgés, amiről beszéltem, az váltotta ki belőlem, az akkori idők nyüzsgése, és hát nem volna illő a huszadik évfordulón ezzel kiállni. Sajben András visszaemlékezése a nyíregyházi rendőrség megszervezésére és az első szabolcsi földosztásra. (MR Dok., D 2300/69. tekercs) .. . Megkérdezném Sajben elvtársat, hogyan szervezték meg a rendőrséget itt Nyíregyházán? Hát a rendőrség megszervezése akkor ugye hát komoly nehézségekbe, különösen anyagi nehézségekbe, szervezetlenségbe ütközött, akadozott itt sok esetben. Mi volt $ felszerelésük a rendőröknek? A felszerelésük bizony az volt, amit itthagytak a menekülő Horthy-rendőrök és kaptunk felszerelést a Vörös Hadsereg parancsnokságától is: bizony nem valami díszes, egyforma egyenruhák voltak azok. Fegyverük volt a rendőröknek? Fegyverük már volt, mert a szovjet parancsnokság átadott 100 darab ilyen gyalogsági puskát, Manlichernek hívtuk azt akkor, és avval kezdtük meg. Azért kérdezem, mert másutt kezdetben csak botot kaptak a rendőrök és csak karszalagot. Az első 3—4 napban mi is így kezdtük. Azonban a közbiztonság megkövetelte, hiszen az itt bujkáló nyilasok még akkor és ugye a ...: szóval a közbiztonság akkor nagyon labilis lábon állott. Hisz mindenütt van ilyen, ilyen felforduláskor, ilyen csőcselék is akad a lakosság között, akik bizony alkalmasnak találták az időt akkoriban, hogy amit lehet, a német hadsereg amit még nem vitt el, azt bizony, azt megdézsmálják. Tehát volt itt fosztogatás? Volt, kisebb részben volt. A város is bizony siralmas képet mutatott. Hiszen a város kétszer gazdát cserélt. Tudunk olyan esetekről, azon a két napon, amikor visszafoglalták a németek Nyíregyházát, hogy bizony az utcákon voltak ilyen civil holttestek: a helybeli nyilasok és a német csendőrség főbelőtte ott az utcán, ráakasztottak egy táblát a nyakára, azt mondja: „így jár a hazaáruló. Szóval elég megrettentették a lakosságot abban az időben. Tehát amikor véglegesen elfoglalták a szovjet csapatok Nyíregyházát, kiverték innen et németeket, akkor rövidesen felállították a rendőrséget? Kik jelentkeztek elsőnek, vagy hogyan verbuválták a rendőröket? önkéntes jelentkezések által verbuváltuk a rendőrséget. És hogy hívták ezeket? Rendőröknek? Rendőröknek. Rendőröknek hívtuk. Az itt maradt elvtársak segítettek, de bizony rá voltunk szorulva sok esetben ilyen régi rendőrökre, akiket már ismertünk, szimpatizáltak a demokratikus rendszerrel. A régi rendőrökből is, sőt a tisztekből is hát néhányat átvettünk. Már rögtön az elején? Nem, körülbelül egy hónap múlva, szervezés után, amikor már (hiszen itt Tokajnál ugyancsak megálltak a harcok), amikor már hitele volt annak, hogy valóban felszabadult ez a város. Az előbb monSottam: kétszer gazdát cserélt Nyíregyháza és 28. kilométerre va-